Bécs, szeptember 21.
Szombaton az egyik itteni polgári biróságon szenzációs tartalmu keresetet adtak be Jeritza Mária ellen, amelyről a bécsi társaságban s különösen művészkörökben máris rendkívül sokat beszélnek. A keresetet egy neves bécsi ügyvéd utján Jeritza titkárnője, Leiff-Lainburg Grete, az azóta elhalt Leiff-Lainburg udvari tanácsosnak leánya adta e, aki az osztrák beülgyminiszteriumban viselt annakidején magasabb hivatalt.
A keresetben Grete, a híres Grete, akit Jeritza budapesti barátai is bizonyára igen jól ismernek, Jeriztától 81.300 schillinget követel elmaradt fizetés címen. A keresetében a titkárnő, akit most Jeritza férje, báró Popper állítólag minden különösebb ok és végkielégítés nélkül elbocsájtott, előadja, hogy Jeritzával mintegy 25 évvel ezelőtt ismerkedett meg, amikor is ő, mint művészetimádó fiatal leány, gyakran várta meg Jeritzát a bécsi Népopera kiskapujában, hogy elragadtatása jeléül virágokkal ajándékozza meg.
Jeritza figyelmes lett a lelkes fiatal leányra és meghívta magához a lakására. Grete akkor az osztrák belügyminiszteriumban volt állásban, de a délutánjait nap-nap után Jeritzánál töltötte és igy közte és a művésznő között meleg baráti viszony fejlődött ki. 1919-ben Jeritza fölszólította a panaszosnőt, hogy hagyja ott az állását, költözzék végleg hozzá s legyen a titkárnője.
Leiff-Lainburg Grete, bár édesatyja ellenezte a dogot, át is költözött imádott barátnőjéhez, aki biztosította őt arról, hogy lakáson és teljes ellátáson kívül készpénzben is mindig fog annyit kapni, mint amennyit a belügyminiszteriumban keresett volna, azonkívül pedig kilátásba helyezte neki azt is, hogy amennyiben bármilyen okból egyszer majd megválnának egymástól, vásárol neki majd valamilyen kis üzletet, hogy a jövője biztosítva legyen.
A kereset ezek után előadja, hogy Leiff-Lainburg Grete egész életét Jeritza szolgálatának áldozta. Akaratnélküli eszköz volt a kezeiben és ezt Jeritza ki is használta, mert a panaszosnőnek többször lett volna alkalma férjhez menni, de Jeritza erről mindig lebeszélte mindenféle igéretekkel, míglen most, 1929 juliusában, az operaénekesnő férje, báró Popper, minden további indoklás nélkül elbocsátotta őt a szolgálatból.
Minthogy pedig a művésznő szolgálatában eltöltött kilenc esztendő alatt fizetést egyáltalán nem kapott, a miniszteriumban pedig annak idején mai értékben mintegy 350 schillingnyi összegnek megfelelő fizetést kapott, a kilencévi elmaradt fizetés fejében összesen 41.300 schillinget, a Jeritza által kilátásba helyezett végkielégítés fejében pedig további 40.000 schillinget, összesen tehát 81.300 schillinget követel és kéri a biróságot, hogy ezt az összeget itélje meg neki, minthogy a művésznő erre jószántából nem hajlandó.
Ujságunk tudósítója beszélt a művésznő férjével, báró Popperrel, aki a következőket mondotta a Bécsben széltében-hosszában pertraktált pör előzményeiről:
- A panaszos nőt azért bocsátottam el a szolgálatból, mert kiderült róla, hogy a feleségem nevében különböző bécsi cégeknél mintegy tizenötezer schilling értékben adósságokat csinált. Ennek az összegnek legnagyobb részéért luxusárukat vásárolt. Azt, hogy fizetést nem kapott volna, nem igaz, ez a tárgyaláson majd ki is fog derülni.
Bécs művészi köreiben és a társaságban a legélénkebb érdeklődéssel várják ennek a pörnek a tárgyalását, bár általában azt hiszik, hogy a tárgyalás megtartására nem kerül sor.