Berlin városa nemrégiben negyven millió városi kölcsön beszerzésére irt ki fölhivást olyan föltételek mellett, amelyek ugyancsak izgathattak volna mindenkit, akinek kölcsönadni való pénze van. Talán sohasem történt meg, ami ezzel a városi kölcsönnel történt, mert a közel tízszázalékos kamatozásu kölcsönkibocsátás lezárásakor azt a szomoru eredményt kellett konstatálni, hogy a jegyzések összesen sem tettek ki többet huszonöt milliónál.
Negyven millió maga is alig összeg Berlin városának s ime, a német tőkeszegénység is olyan nagy, hogy még ezt az összeget sem tudják előteremteni, amiből most tanulságos és olyan következtetések gombolyodnak le, amelyekből mi is tanulhatunk.
A sulyos fiaskóval végződött kölcsönkibocsátás bukását azzal magyarázzák, hogy a német adóterhek folytonos fokozódása okozza a tőkeképződés tulságos lassu menetét, s hogy nem elég, ha a pénzügyminiszterek belátják és nyiltan meg is mondják, hogy a magángazdaságok érdekében meg kell kezdeni a adóleépitést, azt nemcsak mondani kell, de meg is kell csinálni.
Emellett sulyosan esik latba, hogy az utóbbi időkben bekövetkezett nagy fizetésképtelenségek, amelyek ugy a pénzügyi, mint a kereskedelmi világban beállottak, nagy és régi vagyonokat pusztitottak el közvetlenül és közvetve is, ami által az államkincstár adóalanyai is alaposan megfogyatkoztak.
Az a fölfogás, hogy a nagy gazdasági válságban „hulljon el a férgese”, legföljebb a hintóban ülők gazdasági politikája lehet, de nem azoké, akik az ilyen nagyarányu fizetésképtelenségekben az egész közgazdaság válságát látják.
A további oka a tőkefejlődés hiányának az a nagy vérveszteség is, amelyet a német közönség értékpapirjainak elértéktelenedése folytán szenvedett. Eltekintve a tisztán spekulativ tőzsdei veszteségektől, a legjobb papirok árainak hanyatlása, amely még ma is egyre tart, egyik legnagyobb tényezője a nemzeti vagyon elpusztulásának.
Hiszen a legelőkelőbb papirja a német piacnak a Farben csak a legutóbbi napokban 210 %-kal csökkent 388 %-os legmagasabb szinvonaláról s ez egymagában is a Farben összes tőkéjének 1.8 milliárd márkával való csökkenését jelenti s ugyanilyen katasztrofálisak a veszteségek a müselyemrészvények terén.
E magyarázatok olvasása közben arra kell gondolnunk, vajjon a berlini városi kölcsön bukásával kapcsolatos közgazdasági képet nem-e a mi gazdasági helyzetünkről másolták le?