Primo di Rivera a nemzetgyülés elé terjesztette az alkotmányreformot

Madrid, julius 7.
Primo di Rivera tábornok a nemzetgyülés szombati ülésén terjesztette elő az uj alkotmánytervezetet, amely 104 szakaszban fölölel minden közjogi kérdést. A törvény első paragrafusai megállapítják, hogy Spanyolország alkotmányos monarchia, a hivatalos nyelv a castigliai, az államvallás a katolikus. Az alkotmánytervezet szerint Spanyolország területén mindenki háboritatlanul gyakorolhatja vallását és adhat kifejezést vallási meggyőződésének.

Személy- és vagyonbiztonság, valamint védelem tekintetében a külföldiek egyenlő jogokat élveznek a spanyol állampolgárokkal és a külföldiekkel és spanyolokkal egyaránt megilleti a polgári és büntetőjogi egyenlőség. Minden spanyol polgár egyéni joga az, hogy csak az illetékes hatóság tartóztathatja le és indíthat ellene eljárást.

Minden spanyol polgár háza sértetlen.

Spanyol állampolgár arra sem kötelezhető, hogy megváltoztassa lakhelyét vagy elhagyja hazáját, sem pedig spanyol területre való lépésben nem akadályozható meg. A magántulajdont teljes mértékben ugy biztosítja a törvény, hogy ne sértse meg az állam általános érdekeit.
A spanyol állampolgárok előzetes cenzura nélkül közölhetik szóban vagy írásban gondolataikat. Elismeri továbbá a tervezetet a szabad egyesülési jogot is.

Az egyéni jogok csak időlegesen és a törvény rendelkezései értelmében függeszthetők föl. A királyt uralkodói müködésében királyi tanács támogatja, amelynek egyharmadrészét általános és közvetlen választások utján választják, kétharmadrészét az osztályérdekeltségek nevezik ki. A tanács tagjai még a trónörökös, a toledói püspök, a táborszernagyok és tengernagyok, a miniszterelnök és a legfelsőbb közjogi méltóságok, valamint a király által élethossziglan kinevezett tagok.

A királyi tanács gyakorolja a végrehajtóhatalmat, dönt a törvények alkotmányos vagy alkotmányellenes volta fölött, biráskodik a miniszterek és a saját tagjai fölött és végső fokon határoz a képviselői mandátumok érvényességéről. A parlament egyetlen kamarából áll, amelynek képviselőit titkos szavazás utján választják meg.

Nemre való tekintet nélkül képviselő lehet minden nagykoru spanyol állampolgár. Harminc képviselőt a király nevez ki élethossziglan, a képviselők felét a tartományok küldik, a többieket pedig a különböző foglalkozási ágak és osztályok szervezetei választják meg. A parlament legalább négyszer évenként ül egybe és a törvényhozó jogán kívül alkotmányos joga az is, hogy érvényesítse azoknak a minisztereknek a felelősségét, akiket a királyi tanács vád alá helyez.
Nem fogadhat el olyan határozatokat, amelyek a kormány politikájával és tagjaival szemben bizalmat vagy bizalmatlanságot fejeznek ki.

A képviselők fölhivhatják a királyi tanács tagjainak figyelmét a közigazgatás visszaéléseire, tévedéseire vagy hanyagságaira. A király felelős minisztereinek segítségével gyakorolja a végrehajtóhatalmat, de külső veszedelem, vagy sulyos belső zavarok esetén a kormány rendkívüli hatalmat gyakorolhat.