|
Intim részletek a nagy Clémanceau családi életének kis pörpatvaraiból
„ Te nagyon jó politikus lehetsz, de nagyon rossz nagypapa vagy!” Michael Clémanceau, amikor vegyészmérnöki tanulmányait befejezte, külföldi állás után nézett és egy Párisban élő osztrák ujságíró révén Bécsbe került báró Kuffnerhez, aki őt galántai cukorgyárában alkalmazta. A kitünő megjelenésű francia fiatal ember itt csakhamar bejáratos lett a magyar kisváros uri családjaihoz és beleszeretett egy járásbíró gyönyörű leányába, Michnay Idába. Megkérte a kezét és dacára az öreg Clémanceau határozott ellenzésének – feleségül is vette. A házasságból két fiugyermek született: George és Pierre. Mindez persze jóval a háború előtt történt. Kunfi Lajos, az ismert magyar festőművész, aki vagy másfél évtizedig Párisban élt, ebben az időben barátkozott össze a fiatal clémanceauval és magyar feleségével, ő általuk ismerte meg a „tigrist”, s benne nemcsak a politikust és Franciaország periódikusan visszatérő miniszterelnökét, hanem Clémanceaut: a magánembert is. Az ő elbeszélése nyomán bontakozik ki most a fiatal Clémanceau házasságának regénye, amelynek főhőse az apa és nagyapa: az öreg Clémanceau. Két és négyévesek voltak Clémanceau unokái, amikor kibékült a fiával, segítette, támogatta a családot, sőt meg is látogatta őket Magyarországon, - beszéli Kunfi Lajos. Kevéssel ezután Franciaországba vitte őket. Nem akarta, hogy fia politikai pályán szerepeljen; Michael Clémanceau a juvisy repülőtér igazgatója lett. Clémanceau unokái akkor még egy szót sem tudtak franciául, csak magyarul beszéltek. Nagyapjuk imádta őket s miniszterelnöki nagy elfoglaltsága ellenére minden nap egy órát töltött, sőt gyakran az asztal alatt is játszott velük… A Clémanceau család akkor a Fontenay-Le-Comte-ban egy 800 éves gyönyörű gótikus kastélyban lakott, amelyet sokszázados park övezett. A pompás parkban, szabadon álló szarkofágokban voltak eltemetve a család ősei, akik grófi rangjukról a nagy forradalom alatt mondtak le.
Az egész Clémanceau család republikánus érzelmű, erősen demokratikus fölfogású volt, a művészetek rajongója, a francia szellem nagy ízlésével és kultúrájával átitatva. Itt éltek együtt Clémanceau fivérei: Paul, a híres mérnök feleségével és Albert, a tekintélyes ügyvéd, továbbá egy özvegy nővérük. Itt élt Clémanceau két lánya, akiknek egyike, Madame Jaquemaire, a „Figaro” novellaírója volt. Ebbe a milieube érkezett meg férjével és két kis gyermekével a magyar asszony, aki nem találta meg helyét a családban, mert Clémanceauék alig tudták leplezni ellenszenvüket vele szemben. A francia főlény, a szellemes guny gyakran sértette és hozta kínos helyzetbe a fiatal Clémanceau magyar feleségét… 1914… a mozgósítás Michel Clémanceaut a harctérre szólítja. Belgiumban súlyosan megsebesült, azután tolmács lesz a francia vezérkarban és Párisban kap beosztást. Ekkor - folytatja Kunfi – beleszeret egy gépírókisasszonyba, akitől rövidesen gyermeke születik. A leány követeli, hogy vegye feleségül, mert szülei kiutasították hazulról. Erre Michel Clémanseau elválik magyar feleségétől és feleségül veszi új szerelmét. Az öreg Clémanceau unokáit is magának követeli és eléri, hogy az asszony gyermekeit egy versaillesi intézetbe adja.
Egy borús napon Ő maga ápolónő lesz Medouban , egy barátnőjének, Madame Medornénak hadikórházában. Fiai a már 12 éves Pierre és a 14 éves George hetenként meglátogatják anyjukat, de egy vasárnap csak Pierre jön egyedül. A nagypapától sürgöny érkezett – mondja -, amelyben mindkettőjüket azonnal Párisba rendelte. Úgy oldották meg a dolgot, hogy Pierre az anyjához jött és George a nagyapjához utazott, Clémanceauné rosszat sejtve, kisfiával azonnal Párisba sietett: Heves, izgalmas jelent játszódott le az öreg Clémanceau és volt menye között. Clémanceau most is „tigris” volt; annyira erőszakos, hogy a gyermekek sírva borultak anyjuk nyakába és a kis Pierre így kiáltott föl: - Te nagy politikus lehetsz, de rossz nagypapa vagy! Hiába! Az öreg Clémanceau kiadta a parancsot, hogy a gyermekek nem látogathatják meg többé anyjukat. Mégis az anya és gyermekei titokban tovább érintkeztek, sőt a háború után a fiúk nem az apjukhoz, hanem az anyjukhoz költöztek. Az idősebbik tavaly nősült és a sors különös iróniájából – német származású leányt vett feleségül. Párisba származott, dúsgazdag farancia ékszerész leányát. A kisebbik fiú ma is Párisban él az anyjával, Clémanceau fiának, elvált magyar feleségével. |