Hogy szoktak le, illetve hogy szoktak rá a dohányzásra Biller Irén, Fejes Teri, Gombaszögi Frida, Gothné Lábass Juci, Péchy Erzsi, Titkos Ilona és Tőkés Anna?
Az olvasó azt hiszi, hogy a színésznő, akit nem köt semmiféle társadalmi előítélet, nem csak a toalettben, a játékban, a mondain életben, hanem a dohányzásban is vezet. Sőt a füstölésben felülmúlja a férfiakat is. Hiszen ez a gesztus úgyszólván hozzá tartozik a kulisszák világához. A dohányzó nő ma már olyan megszokott látvány, akár a sielő, az autóvezető, a bokszoló és a táncoló sportlady.
Annál nagyobb volt tehát a meglepetésünk, amikor e körkérdés során kiderült, hogy a magyar primadonnák közül csak igen kevesen cigarettáznak, „szenvedélyes dohányos” , aki meggyőződésből füstöl, pedig úgyszólván alig akad. Mikor szívta élete első cigarettáját? Rendszerint már korán kezdték.
Biller Irén:
Összesen kétszer cigarettáztam, még pedig először és utoljára, a negyedik elemiben, szünetben. Egyik iskolatársnőm hozott hazulról egy Duna cigarettát. Hősiesen lenyeltem a füstöt. Az uzsonnának vége volt. De a cigarettáról is megvolt a véleményem. Azóta nem vagyok jóba a dohányjövedékkel.
Fejes Teri:
Talán nyolcéves lehettem, amikor a szomszédunk fia, aki már ötödikes gimnazista volt, így szólt hozzám a közös folyosón: „Terka akarod látni, hogy eresztem ki a fülemen a füstöt? Persze rém kíváncsi lettem, mire a gonosz fiú azt mondta, hogy hunyjam be a szemem. Én szót fogadtam, ő pedig alaposan megpörkölte a kezemet. Azóta nincs bizalmam a férfiakhoz és a dohányneműekhez. Viszont én is tanultam valamit: hogy kell kiereszteni a füstöt a szememen. Akarja látni a szakértő úr? Nem? Kár, pedig olyan jó hecc lett volna…..
Gombaszögi Frida:
Már nem emlékszem, hogy szoktam rá és mikor jött az első. De rutinos dohányos vagyok. A cigaretta engem megnyugtat. A füst: illúzió. És úgy ismerem a különböző dohányfajtákat, akár a jó ivók a borkülönlegességeket.
Lábass Juci:
Egyszer az iskolában a pad alatt elszívtam egy cigarettát. Nem ízlett. Otthon megérezték rajtam a dohányszagot és jó anyám megvert. Ekkor csupa dacból csakazértis cigarettázni kezdtem, de amikor egy ízben a gyomrom erélyesen tiltakozni kezdett, végleg felhagytam vele. Csak színpadon gyújtok rá, ha a szerepem úgy kívánja.
Péchy Erzsi:
Cigaretta? Én már korán kezdtem. Talán tizenöt éves lehettem, amikor azt mondta valaki, hogy milyen jól áll az új ruhámhoz a kék cigarettafüst. Azóta dohányzom, de minden meggyőződés nélkül. Apropó nincs véletlenül egy cigarettája?
Titkos Ilona:
A cigarettát egy leánykori ideálom ismertette meg velem. Egy ízben a születésnapomra egy doboz finom cigarettával lepett meg. Nem mertem elárulni neki, hogy nem dohányzom és ezért hősiesen elszívtam a társaságában vagy hármat. A többi aztán ment magából.
Tőkés Anna:
Még egészen kicsi kisleány voltam, amikor ráakadtam édesapám szivardobozára. Bezárkóztam a szobába, lefeküdtem a dívánra és tövig szívtam egy trabukót. Összefolyt előttem a világ. Arra tértem magamhoz, hogy vizesborogatást raknak a fejemre. Azóta nem szivarozom, csak cigarettázom.
