Különös érdeklődésre tarthat számot magyar részről is az az elektromos energiaügyi törvény, melyet nemrégen tárgyalt le az osztrák parlament.
Amig nálunk közel egy évtizede a szakkörök sürgetése ellenére sem történik semmi az elektromos energiagazdálkodás, az átvitel, a vezetékjog, stb. szabályozása terén, addig osztrák szomszédaink részben megelőzve a többi nyugati államot, a legmodernebb elvek szerint szabályozták ezeket a kérdéseket. Épp egy éve, hogy meghozták az elektrifikálás támogatásáról szóló törvényt, melyben mindennemü könnyitést, adómentességet, messzemenő kiváltságokat biztositanak a vizierőtelepeknek és a vállalkozó idegen tőkéseknek.
Most tovább menve, szabályozzák a telepek közti összemüködés, az energia továbbvezetés, felhasználás és elosztás kérdését. Az uj törvény a szakkörök bevonásával, mélyreható megfontolás, sőt a szomszédos német nagy erőmüvek vezetőinek meghallgatása után jött létre.
Jellemzője az uj törvénynek, hogy lehetőleg decentralizált.
Az üzemek ellenőrzése a tartományok feladata. Az energiaátviteli vezeték épitési engedélyét a tartomány, vagy ha több ilyenen megy át, a tartományok adják meg. Csak ha nézeteltérés van közöttük, akkor terjesztik fel a kereskedelmi miniszterhez. Szóval gyorsan, lehető legkevesebb bürokratizmussal intézkednek.
Ha az áramtermelő, illetve elosztó vállalat a vezetéke elhelyezése céljából „vezetékjogot” kér, vagy a törvény részletesen megállapitott módozatai szerint kisajátitási joggal akar élni, ugy köteles ezen előnyök ellenében áramszolgáltatási feltételeit és tarifáit a tartományi kormányhoz jóváhagyás végett benyujtani.
A „vezetékjog” sokban hasonlatos a vizátvezetési joghoz, melyet a mi corpus jurisunk már 45 éve ismer. A „vezetékjog” magában foglalja az áramelosztónak a vezeték támszerkezeteinek köz- és magántulajdonban való elhelyezésére és a vezeték rendszeres karbantartására vonatkozó jogait, valamint a mérsékelt keretek közt való kártéritési kötelezettségét is. Ilyen „vezetékjogot” a közüzemeken kívül csak „közhasznu” üzem nyerhet el.
Kizárólagossággal a jövőben csak azok a közüzemi (város, tartomány, vagy szövetségi tulajdonban lévő) vállalatok birnak, melyek ezt már 1928 október 1. előtt megszerezték.
Az osztrák vezetékjog nem szolgalmi jog, nem jegyezhető fel a telekkönyvbe és az engedményes csak addig élvezheti, amig az üzemviteli engedélye fennáll, annak lejártával, vagy megvonása esetén köteles a status quo ante állapotát teljes mértékben helyreállitani.
A kisajátitás jogát, annak mérvét, a megváltási árat, stb. a tartományi szervek állapitják meg. A vezetékjogot nyert vállalat köteles a területén jelentkező energia-igényléseket kielégiteni, – kivéve a tisztára csucsterhelés vagy kisegités jellegü igényeket, – köteles gondoskodni az állandó és zavartalan áramszolgáltatásról, de ezen kívül elemi csapások, hadügyi érdekek, vagy más közhasznu áramforrás müködésében beálló zavar esetén köteles az elektromos mü, – legyen az akár közcélu, akár teljesen magánjellegü (ipari telep), amennyiben 500 kw-nál nagyobb az összteljesitménye, a tartományi kormány első felhivására, későbbi ellenszolgáltatás ellenében, azonnal kisegiteni.
A kisegités, illetve kooperáció lehetőségének érdekében már előre kiépitendők a szükséges berendezések a tekintetbe jöhető esetekre. Minden elektromos energiát termelő vagy elosztó vállalat köteles pontos és részletes statisztikát vezetni és azt a felügyeleti kormányhatóságnak beterjeszteni.
Magyar szempontból a legfontosabb az elektromos energia kivitelére vonatkozó törvényes rendelkezés.
Elektromos energia behozatala vagy kivitele különleges engedélyhez van kötve. Az engedélykérvényben feltüntetendő az átviendő csucsterhelés, az energia várható napi, havi és évi átlagmennyisége az egyes időszakokban, a szerződés tartama, stb. A kivitelre mindenkor megadandó az engedély, ha a kivitt energiát hasznositó vállalat utján az osztrák állampolgárok többsége biztositottnak tekinthető, továbbá ha a vállalat részvényeinek többsége osztrák kézben marad. Az engedély legfeljebb 25 évre szólhat.
Minthogy a bánhidai erőmüközponttal kapcsolatban ismételten felvetődött az a hir, hogy Hegyeshalmon keresztül kooperációt hozzanak létre az osztrák országos elektromos hálózattal, figyelmeztetjük az illetékeseket az osztrák törvény alapintenciójára, melynek folyományaként a magyar ipar és a már befektetett tőkék könnyen hátrányos helyzetbe kerülhetnek.
Végül idézzük még az uj törvény azon részét, mely szerint 25 tagu elektromosügyi tanácsot szerveznek a szövetségi kormány mellé, annak szakszerü tájékoztatására. A tanács tagjai a tartományokból kerülnek ki, s kivétel nélkül a gyakorlati életben élő, kiváló szakemberekből válogatódnak.
A büntető törvénykönyv részére az elektromos energia fogalmát mint „Sache” (tárgy) definiálják és „Gut”- (javaknak) minősitik.
