A newyorki spekuláció most már elérte a tetőpontját, igy jósolták ezt a mult héten az európai közgazdászok. De a newyorki spekuláció, ugy látszik, nem törődik a közgazdászok jóslataival, tovább tombol és a hét folyamán olyan ujabb erővel tört ki, aminőre senki sem számitott.

A Federal Reserve Board figyelmeztetései most már elnémulnak, mert belátták, hogy a Wallstreet örjöngésével szemben a józanságnak már szava sem lehet. Valami megmagyarázhatatlan, a gazdaságtörténelemben ismeretlen tömeglélektani jelenség ez, amely már nem is a közgazdaság, de a patológia körébe tartozik.

Az elmult hét favoritpapirja a General Electric volt, amely a nemzetközi viszonylatainak alakulásával izgatta a közönséget olyannyira, hogy árfolyama egyetlen hét alatt 30 dollárral emelkedett.

Utána a Steel-részvények értek el hatalmas emelkedést, aminek oka abban van, hogy az acél- és nyersvastermelés juniusban rekordszámokat ért el és az év első hat hónapjában acélban 21.6 millió tonnát mutatott ki, amire eddig még nem volt példa.

A General Motorsban egy kis visszaesés mutatkozott, mert az elmult két év rekordforgalma után, az automobilipar kereslete némileg csökkent.

Egyébként azonban a newyorki tőzsdehausse tombolásáról ezek az adatok adnak gigantikus képet. Ez év január közepe óta az American telegraf 199-ről 229-re, a General Electric 236-ról 353-ra, a Steel 161-ről 197-re emelkedett. A tőzsdei hitelek összege, amely 1928 január kezdetén 3385 millió dollárra rugott, már az év végén 4980 millió dollárt, 1929 január közepén 5384 milliót, a mult hét végén pedig már 5769 millió dollárt tett ki.

Micsoda gyermekjátszadozás volt ehhez képest az európai tőzsdék inflációs játéka!