Béke Dél-Afrikában

A békét a boerokkal Pretoriában megkötötték május 31-én.  A boer megbizottak, Kitchener lord és Milner angol kormányzó délután öt óra 30 perczkor irták alá a föltételeket. A boerok oly páratlan szabadságharcz után kénytelenek voltak lemondani függetlenségükről, de mégsem Anglia kénye-kedvére tették le a fegyvert, mert Anglia önkormányzatot ad, az iskolában, igazságszolgáltatásban biztositja a boerok nemzeti nyelvét; azokat is, kik Natálban és Fokföldön fegyvert fogtak az angolok ellen, a polgári jogok elvesztésével büntetik, de bizonyos, hogy ezen enyhiteni fognak.

Dél-Afrika lakosságának többsége boer, mely a nagy háboru alatt kimondhatatlan sokat szenvedett és nagy elkeseredéssel tölt el. Itt tehát, ha Anglia nem akar folytonosan ostromállapotot tartani, Dél-Afrika fejlődését katonai intézkedésekkel hátráltatni, az engesztelő politikára kell áttérni.

Angliában a békekötésről már napokkal ezelőtt mint bizonyosról beszéltek és türelmetlenül várták a hivatalos megerősitést. A rendőrség jó eleve entézkdeéseket tett, nehogy az örvendezés oly rendetlenségekben törtjön ki, mint a minők Ladysmith és Kimberley fölszabaditásának hirére kitörtek Londonban. Az öröm nagy az egész brit birodalomban. A városokban kivilágitást, ünnepélyeket rendeztek.

---

A művel világ is megnyugvással fogadja, hogy a vérontásnak vége és csodálattal adózik a vitéz, hős népnek, mely hazafias lánggal, a szabadságszeretet felséges lelkesedésével küzdött függetlenségéért. A kis nemzet egy világhatalom ellen védte magát és bámulatos példát adott a világ népeinek. A rettenetes háboru az összes nemzetek páratlan érdeklődése mellett 1899 októberében kezdődött. Október 11-én dördült el az első lövés a natáli határon, hová a hadüzenet után a boerok azonnal betörtek, s magok előtt kergették az angolokat.

Senki sem hitte, hogy egy kis nemzet tartósan szembe szálhasson a nagy Angliával, maga Anglia sem. A mi ezentúl történt, mind a legnagyobb meglepetés. Három esztendeig harczoltak a boerok, s ez volt a legnagyobb szabadságharcz eddig. Anglia nem állitott soha harczi rendbe annyi haderőt, nem omlott annyi angol vér, nem költött oly roppant összegeket. A világ nemzeteinek mély vonzódása kirérte a boerok egyenetlen harczát, de a kormányok tétlenül nézték. A béke most immár megvan, s a fogságba hurczolt vitéz boerok ezrei lassanként visszatérnek az angol szigetekről elpusztult hazájokba.