Pavlovics Lyubomir képviselő ügye

Pavlovics képviselő becsületszavára fogadta a képviselőházban, hogy a nagy-kikindai vasúti állomásnál nem bántalmazott iskolás gyermekeket a Szózat és Himnusz énekléséért. Az Ujvidéken megjelenő „Zasztava” szerb ujságban is kijelentette, hogy az ellene emelt vádak igaztalanok; ő gyakran jár Nagy-Kikindára, de ott soha sem bántalmazott senkit. Megválasztása óta – ugymond – a képviselőházban hajsza kezdődött ellen, a melyet bizonyos oldalról tervszerűen folytatnak.

A szegedi főügyészség által megtartott vizsgálat azonban terhelő. Tanu van elég. A megvert két gyermek is az eddigi hireknek megfelelően adták elő a történteket. A már hetek előtt történt esetkor a vasúti kalauzok kiváncsian lévén a felbőszült és szitkozódó úr kilétére, kérték a jegyét, mire ő arczképes igazolványát mutatta. Aschinger Ferencz szegedi főügyéhelyettes e hó 18-ikán Nagy-Kikindára utazott és az ottani törvényszék előtt bünvádi feljelentést adott be Pavlovics ellen a két bántalmazott gyermek atyjának, Hirsch Engelber alibunári váltóőrnek és Pósa Mátyás topoloveczi pályaőrnek nevében, sulyos testi sértés miatt. Egy harmadik feljelentést is tett Pavlovics ellen a magyar nemzet ellen való izgatás czimén.

Mindezek után a szegedi főügyészség a képviselőházhoz fordult, hogy Pavlovics mentelmi jogát függessze föl. A képviselőház mentelmi bizottsága a kérelmet sürgősen tárgyalta, miután a képviselőház nyári szünetére elintézetlenül hagyni nem akarta. Junius 20-ikán reggel 9 órakor a bizottság összeült, s meghallgatta Pavlovics képviselőt, a ki az ellene emelt vádak valóságát tagadta s maga kérte mentelmi jogának fölfüggesztését. Szivák Imre előadó ismertette az eset előzményeit, a tanúvallomásokat és a vizsgálati iratokat. Minthogy ezekből a bizottság meggyőződött, hogy zaklatás nem forog fönn, egyhangu határozattal ugy döntött, hogy a Háznak Pavlovics mentelmi jogának fölfüggesztését inditványozta s jelentése tárgyalásának sürgősségét a Háznak figyelmébe ajánlta. Egy óra mulva a Ház tárgyalta is az ügyet és Pavlovicsot kiadta a biróságnak.


Érdekes, hogy az ujvidéki „Zasztava” azt irta e hó 22-ikén, hogy a magykikindai botrányt nem dr. Pavlovics képviselő, hanem bizonyos Szévics Mita nemű becskereki ember követte volna el, a ki ép aznap, a mikor az eset történt, Nagybecskerekről érkezett Kikindára, s a vasúti állomáson várakozott a legközelebb induló vonatra. Ez a Szévics roppantul hasonlit dr. Pavlovicshoz; ingerlékeny természetű is a beszámithatatlansága miatt gondnokság alatt áll; ez a Szévics volt állitólag az, a ki a fiukat megczibálta. Az állomáson lévő idegenek, a kik sem Szévicset, sem Pavlovics képviselőt addig nem ismerték és nem látták, a „Zasztava” szerint felültek a Ronoczystáknak, a kik hirét vitték az esetnek, s a kik Pavlovicsnak a képviselőválasztás miatt ellenfelei.

A vizsgálat most már kétszeresen is a legnagyobb szigort kivánja. Először, hogy ártatlanul senki se bünhődjék, de másrészt, hogy önkéntes mártirok ne vállalhassák el a mások bünét, hogy aztán az igazi bünösök zavartalanul élhessenek a becsületszó védelme alatt.