Nem tudjuk, Turinban milyen a közbiztonság, de akármilyen is, Lombroso professzor biztosan nem lepődött meg az ellene elkövetett merényleten. Ha valaki, ő pontosan tisztában van azzal, hogy micsoda szörnyű kockázati tényezőkkel kell számolnunk, ha a biztonságunkról van szó! Kezdjük mindjárt az időjárással. Ha magas a hőmérséklet, ha hirtelen nő a páratartalom - máris jobb, ha kulcsra zárjuk az ajtót. Ha feltámadt a szél, pláne ha Nyugatról fúj, inkább zárjuk be a zsalugátereket is. S ha mindehhez még telihold is társul, talán már esélyünk sincs, hogy nagyobb baj nélkül ússzuk meg az éjszakát.
S ne feledkezzünk meg szomszédaink, ismerőseink antropológiai jellemzőiről: testalkatáról, arcformájáról sem! Ha a házunk körül őgyeleg valaki, akinek homloka alacsony, állkapcsa túzottan erőteljes, szemöldöke bozontos, akkor gyanakvásunk bizonnyal jogos. Jogosan gyötör balsejtelem a túlzottan hosszú karok, az "atavisztikusan szétálló lábujjak", sőt a tetoválás látványától is - merthogy Lombroso szerint éppen ezen jellemzők alapján lehet "előzetesen és nagy valószínűséggel" azonosítani a "bűnözői alkatot".
Azon sincs mit csodálkozni, ha kutatásának valamelyik alanya esetleg sérelmesnek találta ezen megállapításokat és esetleg egy éjszakai merényletet talált megfelelő eszköznek arra, hogy elégtételt vegyen. (S még az sem kizárt, hogy nő volt az illető, akikről Lombroso oly találóan megállapította, hogy "valójában csak fejlődésben visszamaradt férfiak".)
