Háromszáz év előtt jelent meg a Majna-melletti Frankfurtban Harvey Vilmos-nak 4 ½ ívre terjedő kis művei mely a vérkeringés felfedezését foglalja magában. Harvey már könyve megjelenése előtt 12 évvel, 1616-ban megoldotta ezt a kérdést és Londonban évről-évre tartott előadásaiban is kifejtette nézetét, mégis várt a kinyomatásával, mert attól tartott, hogy Angliában elkobozzák művét, ezért Németországban adta ki.

Harvey 1578 április 1-én született Anglia déli partvidékén, Folkestoneban; középiskoláit a közeli Canterburyban végezte, 1593-ban a cambridgei egyetemre iratkozott, melyet múlva, mint baccalaureus hagyott el, hogy Páduában orvosi tanulmányokat folytasson; doktorrá avatva, 1602-ben hazájába tért vissza és Londonban orvosi gyakorlatokat folytatott.

Páduában nagy hatással volt reá Girolamo Fabrici D’Aquapendente (†1619) sebész és anatómus, ki a vénák billentyűit tanulmányozta és fejlődéstannal is behatóbban foglalkozott. Londonban Harvey csakhamar megnősült, 1609-ben a Bertalan-kórház szolgálatába állt, 1615-ben pedig anatómiai és sebészeti előadások tartásával bízták meg a College of Physiciansban, melyek során a páduai benyomások alapján továbbfejlesztett tételeit (de sanguinis motu in circulo, 1616 április 17) adta elő, anélkül, hogy ezzel nagyobb feltünést keltett volna.

1628-ban, ötvenéves korában adta ki az „Exercitatio anatomica de motucordis et sanguinis inanimalibus” című kiváló művét, mely miatt ezután sok megtámadtatásban volt része, de ezek közül csak a párizsi Jean Riolan tanárt méltatta válaszra 1649-ben két „Exercitationes anatomicae”-ban. Mint két király udvari orvosa politikai üldöztetésnek is volt kitéve, vagyonát elkobozták és vagyonosabb fivérei támogatására szorult.

Már 73 éves volt, amikor barátai unszolására második mesterművét, a híres „Exercitatianes de generatione animalium” jelentette meg 1651-ben, melyben kimutatta, hogy minden élő lény petéből származik. Az „omne vivum ex evo” tétel ugyan szószerint nem tőle ered, hanem ily módon fogalmazta ezt meg: „cuncta animalia quodammodo ex ovo nasci affirmamus”.

Úgy, amint a vérkörben az artériák és a vénák közölt a hajszálereket még nem ismerte, az emlősök petéje is még ismeretlen maradt előtte. Regnier de Graaf († 1671) ismerte fel a petefészekben a pete székhelyét, bár a ma is róla elnevezett Graaf-féle tüszőt, melyet Harvey még nem látott meg.