A Dunagőzhajózási Társaság, a M.F.T.R., a Délnémet és a Bajor Lloyd koncentrálása

A Dunagőzhajózási Társaság, a Magyar Folyam- és Tengerhajózási, továbbá a Délnémet hajóstársaság és a Bajor Lloyd hónapok óta folyó koncentrálási tárgyalásai befejezést nyertek és ezzel a magyar hajózási vállalatok nagyarányu racionalizálása befejezettnek tekinthető.

Tudvalevő, hogy a dunai hajózási társaságok helyzete már a békében sem volt valami rózsásnak mondható és hogy ez a kedvezőtlen helyzet Trianon folytán még inkább rosszabbodott. Azokon a természeti és hajózástechnikai akadályokon kivül, amelyek a dunai hajózásnak, mint üzleti vállalatnak lukrativ voltát kétségessé tették, most még az ujonnan alakult államok uj hajózási vállalatainak versenyével is meg kellett küzdeniök hajózó vállalatainknak s ezek a körülmények okozták, hogy a Dunagőzhajózási kezdeményezésére hónapok óta tárgyalások indultak meg, amelyek most befejezéshez jutottak.

A Dunagőzhajózási és a M. F. T. R. között, a teherszállitásra és a hajópark intenzivebb kihasználására már 1926-ban olyan értelmü megállapodás jött létre, hogy az áruszállitást annyiban közösen bonyolitják le, amennyiben az egyik a neki átadott áruszállitási megbizást átadhatja a másiknak, ha a hajók gazdaságosabb kihasználása ezt indokolttá teszi.

Ebbe a megegyezésbe később a Délnémet hajóstársaságot és a Bajor Lloydot is bevonták s ettől várták a hajózási üzlet rentabilissá válását, de egyuttal a szállitási igények helyesebb kielégitését is. A körülmények azonban nem igazolták ezeket a várakozásokat, mert a gabonaszállitás terén, a tengerentuli gabona versenye lényegesen megcsappantotta a szállitási üzletet, az idei rossz kukoricatermés pedig még a tengeriszállitások alkalmát is elvette tőlük.

A megcsökkent áruforgalom mellett ezenfölül egyre érezhetőbbé vált az ujonnan alakult államok, főleg Jugoszlávia, Románia és Csehország hasonvállalatainak versenye, ugy, hogy végre megfelelő megoldásokra kellett gondolni. Az ujonnan megkezdett karteltárgyalások ilyenformán, szélesebb alapon indultak meg és most már üzemközösség létesitésére irányultak.

A törekvés az volt, hogy az egyes társaságok tartsák meg jogi és pénzügyi önállóságukat, de üzemi és kereskedelmi vezetés dolgában egy társaságot alkossanak. Az uj hajózási szezonban most tehát a Dunagőzhajózási, a M. F. T. R., a Bajor Lloyd és Délnémet már közös fuvarleveleket és tarifákat használnak, az áruszállitást közösen bonyolitják le, közösen használják a legtöbb állomást és végül összevonják kereskedelmi irodáikat is, hogy igy üzemi és személyi költségeiket redukálhassák.


A négy hajóstársaság e koncentráción kivül még arra is törekedett, hogy az uj államok hajózási vállalatainak versenyét is kivédje és ezért a Csehszlovák társasággal, a Continental Motorral és a Román Dunagőzhajózásival kartelszerü megállapodásra lépett.

A szezon elejétől kezdve e társaságok nemcsak tarifapolitikájuk tekintetében járnak el közösen, hanem teheráruüzleteiket is kvóta szerint osztják föl és amint értesülünk, a legnagyobb kvótát a Dunagőzhajózási, aztán a M. F. T. R. és a Csehszlovák társaság kapta. A jugoszláv társaságok csak annyiban csatlakoztak a megállapodáshoz, hogy a kartellált társaságok tarifáin aluli tarifákat nem vesznek igénybe.

A társaságok a poolszerződések végrehajtását annyiban már meg is kezdték, hogy a rengensburgi, bécsi, pozsonyi és budapesti kereskedelmi irodák összevonását elrendelték, ezzel egyidőben egyesitik az állomási szolgálatot is.

Ami a tarifákat illeti, a Felső- és Középduna forgalmában a régi tarifák maradtak érvényben, de a Bulgáriába és Romániába szóló szállitási költségeket 10 százalékkal emelték, mig a Dunán fölfelé mérsékelték a gabonatarifákat.