Április hó a serkentő etetés hava, kivéve az olyan vidékeket, ahol pl. a tisztesfü adja a főszüretet, mert a főhordásig a méhtörzsek maguktól is megerősödnek; csupán ha a kirepülésekre alkalmatlan időjárás állana be és több napon át tartana.

De mindazon vidékeken, ahol az akác már április végén, május hóban virágzik, vagy a hárs is adja a főhordásra a legelőt, a serkentő etetés igenis okszerü, hogy a törzsek a hordás beálltáig kellő munkásméhvel birjanak s az erősségtől a kaptár költőfészke oly képet adjon, mint amely kirakatban pörkölt szemeskávé van kitéve; kasoknál pedig a nép az aljdeszkán is legyen.

Serkentőetetés célja, hogy a méhek a hordásra nézve tévedésbe ejtessenek, elhitetve velük, hogy javul a hordás, mire ők is serényebben hozzáfognak a fiasitáshoz, mert látják, hogy van miből a fiasitásokat ellátni.

Serkentőetetést kis adagban naponta kell adni, amikor már elkezdetett, csak ügyelve, hogy méz még inkább ne csepegjen el, mert már rablás is idézhető elő, maga az eljárás olyan, mint a szükségbőli etetésnél, avval a különbséggel, hogy mindig csak alulról kell végezni, mert ezáltal is lejjebb huzódik a méhcsalád s terjed a költőfészek. Ha oly kas van, melyek csak félig vannak kiépitve, a serkentőetetésre az etetőedényt melegitett téglára kell tenni.

Leirt etetéssel kezdődik a kaptár költőfészkének bővitése is.
Itt szabály az, hogy elöl legyen fiasitássali keret, utána legyen a kibővitésre beadott üres lép s utolsónak legyen mindig mézes lép, hogy tükör legyen a mézkészletre s a bővités mindig kiépitett munkásléppel történjék.

Április hóban főkellék a viz, hogy vele az ételpéphez szükséges sürümézet felhigithassák, ezért itatókat kell felállitani, hogy a méheknek messzire ne keljen járni s a vizkeresés közben elpusztulásnak legyenek kitéve.

Itatók napos helyre állitandók, mert a méhtörvény a nap által hevitett, de naponta a friss viz. Legjobb itató, ha egy 50 cm. magas fatönkre van állitva egy nagyobb edény, melyből négy irányban csepeg csapszerüen egy-egy ferdén tett deszkára a viz; jó, ha moha vagy zsák is van rátéve a deszkára s arra csepeg a viz, mert evvel még az is ki van zárva, hogy a méh szárnya benedvesedne vagy a méhek vizbe fulladnának és az itatók deszkáit valamelyik oldalról mindig érje a nap.
Schladler Ernő