- Irta: Krúdy Gyula -
- Nem, sehogy se akar az időjárás már esztendők óta ugy alakulni,hogy kedvére legyen a magyarnak. Éppen szokatlan nyarak példanélküli telek zavarják meg azokat a bizonyos jóemlékezetű embereket is, akiknek látszólag nem volt más dolguk, mint a különböző időjárásokra emlékezni.
- Beszélhetnek, amit akarnak: ebben az évszakban karácsony előtt mégis csak disznótoros időjárás volna a társaságok vezérmotivuma Magyarországon. Ha volna igazándibban disznótoros időjárás! De nem akar a hó leesni, nem tud a disznó az öléshez kellően előkészülni, nem tud a kedv föllendülni azon magaslatokig, ahol lennünk kellene igy karácsony táján mindannyiunknak, ha érvényes volna a régi emberek kalendáriuma.
- Nem tud kibontakozni a mindennapi társalgás, kedély, mosolygósság vezérszólama: alig hallani valamit valamely nevezetesebb disznóölésről. Nem járnak szájról-szájra a hirek azokról az emlékezetes disznókról, amelyeket itt vagy amott leszurtak: a kétmázsás disznók kimentek a divatból. De az olyan privát háztartás is kiveszett Magyarországból, ahol tömegesen, négyesével, hatosával ölnék a disznókat hazánkban.
*
- Nincs disznóöléshez való időnk! – mondjuk elkomolyodva, mintha már beleegyeznénk mindabba, ami velünk történt, de ezt az utolsó magyar illuziónkat nem akarjuk odaadni. – az időjárás mégsem a politikusainktól függ, akikkel lehetnénk elégedetlenek, de a disznóöléstől még az ő kedvükért se tágítunk. Lehetetlen, hogy ne fagyjon meg a magasra akasztott nyúl, a fácán, ne jöjön meg végre az a fagyos, derült, főfödte, reggel, amikor a hizott disznó szinte önmagától jön elő az ólból, mert érzi, hogy napja elkövetkezett. Kalendáriumcsodának kellene történni, ha nem látnánk a kellemetes külsejü, gyermekkori mesemondásokból való hentest, csizmaszárba tolt késével megint az udvarunkon, aki éppen azért jött, hogy darabidőre felejtesse velünk a jelen idők mihasznaságát. Lehetetlen, hogy gondolataink tobbé ne szabadulhassanak el ama téjékokra is, ahol az élet mulatságai pirulnak, ne nyilatkozhatnánk többé az orja-levesről, a kolbászok, a májasok, véresek füszertartalmáról, a pörkölésről, vagy a forrázásról a disznósajtról… Lehetetlen, hogy többé ne halljuk azokat a drágalátos vitatkozásokat, amelyek a különböző hentesek, disznőölök, böllérek eljárásai fölött keletkeznek, amelyek ilyenkor, disznóölések idején szinte titokszerünek látszanak. Mert nagy különbség van a kézibárddal apritott kolbásztöltelék és géppel darált kolbászok tartalma között. Nem mondom, hogy az óbudai hentes bajuszának egy sörtéje okvetlenül szükséges a kolbászba, de sokan ezt hitelességi jelnek mondják, mint a szőlőmagot a borosüvegben.
- Nem akar az idő javulni – mondogatjuk, amikor fekete éjben fekete föld fölött hullámzik el a hajnali harangszó, amely nemcsak az ájtatosság, de a disznóölés óráját is jelenti. – Mintha valami különösebb vigasztalódást lelnénk abban, hogy bajainkat, kedvetlenségeinket, nyavalyáinkat ráfoghatjuk a tőlünk független időjárásra. Pedig kan disznónk sincs, amelyet szakszerűen, az összes jótanácsok, törvények, ceremóniák betartásával ezekben a napokban leszurathatnánk. Szegény ember ugy vigasztalódik, ahogy tud.
*
- Ám azért mégse komolyodjunk el véglegesen ezekben a karácsonyelőtti, vidámságra a szivünkből, jámborságra, szeretetre, megbocsátásra született szivünkből való. A jó sziv nem élhet kedvesség nélkül még a disznóölésre kedvezőtlen időjárás közepette sem. Majd csak történik velünk is valami valahogyan, ha nem is szurathatjuk le fantáziabeli disznónkat. Addig is tartsuk számon a tudományokat, tudnivalókat, ünnepélyességeket, amelyek a jól sikerült kolbászok, hurkák, sonkák, szalonnák, ajándékok elkészítéséhez szükségesek. Tartsuk megbecsülésünkben a téli reggeleket, amelyek majd csak fehéren, havasan, a jótalálkozások kedvére és ropogós egészében köszöntgetnek ránk. A magyarok kalendáriuma már évek óta adósunk a kellő időjárásokkal, valami zavar támadt ott is, de időjárásokkal, valami zavar támadt ott is, de nyilvánvaló, hogy a kalendáriumszerkesztőknek is megjött az eszük. Nem maradhatunk az élet vidámságai, igy disznótor nélkül sem.
