A kormánypárt egy része azt akarja

Sztranyavszky államtitkár és Fábián Béla parlamenti összecsapásából az egységes párt egyrésze azt az elképesztő konzekvenciát akarja levonni, hogy még a mentelmi jog fölboritása, sőt elkobzása árán is külön, ugynevezett "Fábián-szakaszt" iktat be az egyébként is drákói házszabályreviziós tervezetbe. Rubinek István, a kormánypárt ügyvezető alelnöke közölte ,  hogy a Ház ülésén elhangzó becsületsértés vagy rágalmazás esetén meg akarják adni a képviselőháznak a jogot arra, hogy a becsületsértő képviselő mentelmi jogát utólag fölfüggessze és igy az illeti képviselőt a mentelmi jog védelme alatt elmondott kijelentéséért a biróság elé lehessen állitani.

- A képviselői felelőtlenség elve - mondotta Rubinek - fontos alkotmányjogi biztositék és kétségtelen, hogy a tervezett szakasszal szemben komoly alkotmányjogi aggodalmak merülhetnek föl. Ez az ujitás áttörné a felelőtlenség elvét, az alkotmányjogi aggodalmakkal szemben azonban föl lehet hozni, hogy a felelőtlenség nem lehet salvus conductus becsületsértő és rágalmazó kijelentésekre. A kormánypárt házszabályreviziós szövegezőbizottsága hétfőn délelőtt fog a többi között e kérdéssel is foglalkozni, hétfőn délután pedig pártértekezlet elé kerülnek a házszabályrevizió összes függőben maradt kérdései.

A képviselő mentelmi jogát megsemmisitő szakasz beiktatását az ellenzék a parlamentarizmus torzképének tartja, de ugyanez a fölfogása a kormánypárt nagyrészének is és erre Váry Albert ezeket mondotta:
- A képviselői felelőtlenség olyan fontos alkotmányjogi garancia, hogy ahhoz hozzányulni egyáltalában nem tartom lehetségesnek. Sokkal fontosabb, hogy e törvényhozói, illetve képviselői felelőtlenség érintetlenül maradjon, semhogy az azzal visszaélő képviselők esetleges kisebb büncselekménye megtoroltassék. Hozzátartozik a törvényhozói szuverénitáshoz és felelőtlenséghez, hogy a képviselő azért, amit törvényhozói hivatása gyakorlatában elmond, senki másnak, mint önmaga lelkiismeretének és a Háznak, amelyben a sértéseket elkövette, ne tartozzék felelősséggel.

- Ezen tulmenni, egyes képviselőknek a szólásszabadsággal és felelőtlenséggel való visszaélései ellenére is, lehetetlennek tartom, mert ezzel egyik legnagyobb alkotmányjogi elvünket, a törvényhozó felelőtlenségét sértenök meg. Hogy mit mondhat képviselőtársairól, miniszterekről, hatóságokról, közhivatalnokokról a törvényhozó az ő törvényhozói hivatása gyakorlatában, azt mindenkor az illető törvényhozó lelkiismerete és felelősségérzete, valamint komolysága és hazafisága dönti el.

- Ha ezzel a szólásszabadsággal visszaél, inkább maradjon cselekménye megtorlatlanul, semhogy a törvényhozótestület tagja felelőtlenségének nagy elvén bármi módon rést üssünk.