Ádám Lajos dr. egyetemi tanár a golyva felismerésiről, okairól és gyógyításáról
Az utóbbi időben veszedelmesen gyakorta bukkan fel orvosi statisztikákban, kórházak jelentéseiben: a golyva. Ez a veszedelmes kór, mely a szervezetet roncsolva, a nyak megdagadásával külsőleg is stigmatizálja a beteget, most mind sűrűbben pusztít.
A népbetegségek ellen küzdő hatalmak: kormányok, társadalmi vagy tudományos szervezetek egyaránt irtóháborút hirdetnek a golyva ellen és ehhez a küzdelemhez sorompóba hívták a világ valamennyi orvosát. A laboratóriumok kisérleti asztala mellett görnyedő tudós éppen úgy, mint a műtőasztal fejénél késével operáló sebész a golyva újabb és hatásosabb gyógyítási lehetőségeit keresik.
Az összes külföldi szaklapok hasábos cikkekben számolnak be a golyva elleni küzdelem legújabb etappjairól és úgyszólván a világ valamennyi számottevő tudósa hozzászólt a szőnyegen lévő nagy orvosi problémához.
Magyarországon a golyva modern gyógyítása nagy részben Ádám professzor nevéhez fűződik. Ádám Lajos, egyetemi tanár ma a legelső magyar sebészek egyike és vajjon ki tudná a számát annak a rengeteg, sokezer embernek, aki életét Ádám professzornak köszönheti. És ő dolgozik fáradhatatlanul tovább. Meggyógyított betegeinek száma állandóan növekszik, legyen az akár a felső tízezerhez vagy csak a legszegényebb munkásréteghez tartozó.
A golyva elterjedésével és gyógyításának hirdetésével kapcsolatosan a Tolnai Világlapja munkatársa felkeresne Ádám Lajos professzort, hogy megkérjük őt arra, a tudós orvos, a nagyhírű sebész reflektorával világítsa meg nekünk a golyva gyógyítási lehetőségeit. A Fasor-szanatóriumban keressük. Ádám professzor szobája közvetlenül a műtőterem mellett van. Lábujjhegyen járkál mindenki ajtaja előtt, a tejüvegek mögött élet és halál sorsát intézi operációs késével kezében a világhírű sebésztanár. Két operáció közben bennünket is fogad és a következőkben szól hozzá a golyva gyógyításának kérdéséhez:
- Mit lehet a golyva keletkezése ellen tenni, valószínűleg ez érdekli a publikumot legjobban. A golyva okául már a régi görögök az ivóvizet jelölték meg. Hogy milyen kémiai anyagok vannak az olyan ivóvízben, amely golyvát okoz, azt nem tudták, de hogyha az ivóvizet legalább 70 fokra felmelegítették, úgy az elvesztette golyvaingerlő hatását Újabban mindinkább erősödik az a feltevés, hogy a golyvát az okozza, hogy a szervezet nem kap elég jódot.
Oly helyeken, hol állandóan sok golyva fordul elő, tiszta, jól szellőzhető lakásokról és jó ivóvízről kell gondoskodni. Az ivóvizet pedig fel kell forralni és csak lehűtés után ivásra használni. Újabban Svájcban, Amerikában, Németországban igen szép eredményeket értek el azzal, hogy kis mennyiségű jódot naponta szedetnek. Sok helyen úgy járnak el, hogy a tanító osztja ki a gyerekek között az adagot.
A jód ily kis adagokban való szedésének nemcsak az az eredménye, hogy a golyvára hajlamos vidékeken a gyermekek nem kapnak golyvát, hanem akiknek már van golyvájuk, az megkisebbedik, sőt egészen el is tűnhetik.
Természetes, hogy a jód állandó szedése csak állandó orvosi felügyelet mellett történhetik, mert nem megfelelő esetben, vagy nem megfejelő adagban adott jód súlyos következményekkel járhat, éppen a golyvában szenvedő betegnél. Fogyás, reszketés, szívdobogás, álmatlanság, idegesség mellett nem szabad jódot adni, illetőleg, ha ilyen tünetek keletkeznének a jód szedése közben, rögtön abba kell azt hagyni.
A golyva. a nyak elülső részén ellenállás nélkül megnőhet akár emberfő nagyságára is, anélkül hogy más kellemetlenséget okozna. Viszont a mellcsont alá növő golyva néha alig nagyobb a diónál, mégis a légcsőre gyakorolt nyomása által súlyos légzési zavarokat, fuldoklást okozhat. Esetleg sürgős műtéti beavatkozást: légcsőmetszést vonhat maga után vagy rögtöni halált okozhat.
A hangszalagideg nyomása rekedtséget okoz, kétoldali hűdése súlyos és esetleges halálos légzési zavarral jár. A mellüregen belül elhelyezkedett golyvák vérkeringési zavarokat is okozhatnak. Ha belső kezeléssel nem értünk célt, úgy a golyvában szenvedő beteget meg kell operálni.
A pajzsmirigy teljes kiirtása, mivel a golyva a pajzsmirigyeknek közös megnagyobbodása fiatalabb korban gátolja a növekedést. Az intelligenciazavar pedig egészen a bárgyúságig fokozódhatni. Nincs a szervezetben azonban még egy mirigy, amelyet annyira lehetne pótolni, mint éppen a pajzsmirigyet.
Állatok pajzsmirigyéből készült tabletták, sőt ma már a pajzsmirigynek vegyileg előállított anyaga: a thixosin is, a szájon át adagolva is gyorsan és biztosan hat. Ha tehát rosszindulatú daganat miatt kénytelenek vagyunk az egész pajzsmirigyet eltávolítani és azonnal adunk pajzsmirigyből készült tablettákat, úgy az előbb említett tünetek egyáltalán nem jelentkeznek és a beteg testileg-lelkileg friss, munkaképes marad.
A pajzsmirigy-tablettáknak a kelleténél nagyobb adagolása által éppen úgy, mint a mirigy fokozott működésénél úgynevezett Basedow-megbetegedés jöhet létre. Ez erős lesoványodással, kisebb hőemelkedéssel, ideges tünetekkel jelentkezik. Éppen ezért ezeket a tablettákat soványító-kúrára csak orvos által nagyon gondosan megokolt esetekben szabad felhasználni.
Újabban többen Röntgen-sugárzástól láttak jó eredményt. Az első besugárzás, ha nem hoz lényeges eredményt, úgy a röngten-kezelést jobb teljesen abbahagyni, mert ha a beteget mégis meg kell operálni, úgy az előzetes röntgenezés által okozott összenövések és a fokozottabb vérzékenység nagyon megnehezítik a műtétet.
Míg a golyva műtét gyakorlott sebész kézében nem veszélyesebb, mint bármely más operáció, addig a Basedow-strumaműtétnek súlyossága nagyon függ attól, hogy milyen stádiumban operáljuk. A sikeresen kiáltott műtétek után a betegek 99 százaléka megjavul, meggyógyul, visszanyeri életkedvét és teljes munkaképességét.
Ádám professzor nagyszerű és értékes tapasztalatai és orvosi megfigyelései nagyban hozzájárulnak a veszedelmes népbetegség: a golyva teljes gyógyításának eléréséhez.
Ádám Lajos dr. egyetemi tanár
