|
Párisan a blue-pétrole, a glockni, a róka, a csipke, stilruhába a földig érő szoknya és ujból a valódi ékszer a divat
Páris, szeptember. A nagy divatfejedelmek trónja az idén veszélyben forog.Két fronton támadják: Newyorkban és Berlinben. Háboru előtt s a háborut követő esztendőkben: Páris dirigálta az egész világ női ruházkodását. Ma más a helyzet. A külföldi vásárlók egyre fogynak. A pár év előtt még hatalmas Drécol-cég egész kis üzletté zsugorodott. A világhirü Doucet kénytelen volt társulni Deullet-val. Ennek az általános bessznek köszönhető az, hogy a nagy divatcégek csakugyan megfeszített erővel igyekeznek ujat és valóban szenzációsat hozni s az idén ennélfogva tényleg láttunk néhány uj és meglepően szép kollekciót.
Ilyen reveláció volt példálu Auguszta Bernard divatbemutatója, akinek néhány fekete délutáni crépe satin ruhájáról és egy nagy, uj-kék estélyi ruhájáról sokat beszéltek a szabók. A nagy cégek közül ezidén Lanviné a pálma, utána következnek: Patou, Martinal et Armand és Lelong. Ezek meghozták az igazi őszi és téli divatot. Lanvin egyenes vonalu, kissé raglán szabásu délelőtti és sportkabátjai, szőrméből és szövetből kombinált gallérjai, továbbá Stuart-szerü gallérjai és mansettái, délutáni glocknis georgette- és crépesatinruhái egyenesen szenzációsak.
Lanvin, aki a stilruha mestere, ezidén stilruhában is egészen váratlan szépet és elsőrendüt hozott. Két uj modellje máris hires: az egyiket „Borgia”-nak nevezi, a másikat „Bel Oiscau”-nak. Mindkét ruha fekete taftból készült. A „Borgia” rövid dereku, erősen meztelen hátu, szoknyája, amely 10-12 méter bő, tiszta glockniba esik s a szép benne az, hogy az igen rövid derékhoz a szoknya majdnem földig ér.
A másik stilruha-modell. a „Bel Oiseau” ugyancsak igen rövid dereku s ehhez az alj két vonalból áll. A vonalok egyik oldalon egészen rövidek, a másik oldalon majdnem a földet érik és harangszerűen esnek. A derékon elől gyönyörü, himzett madárfej látható, tiszta strasszból s a madárszárak föl, a vállig érnek. Általában, Lanvin egész kollekcióján végigvonul a harangszabás. Itt meg kell jegyeznünk, hogy az a glockni, amelyet eddig ismertünk, csak nagyon vékony nőknek állt előnyösen, mert már a deréknál képződött és mindenkinél erősítette a csipőt. Most az uj Lanvin-glockni csípőn alul kezdődik, a csípőn végig a vonal egyenes! – és igy a csipő vékony voltát ez a szabás még kiemeli. Patou oly divatban van, hogy a legnagyobb nehézség ezidő szerint hozzá bejutni. De az ő kollekciója megérdemli a fáradtságot és utánajárást, mert sok meglepően jó és uj ruhát hoz. Szoknyáin a volan hátul turnürbe végződik és ezt majdnem mindig puha, leeső masni dísziti. Sokat beszélnek egy puha, vékony fekete bársonyból készült délutáni ruhájáról, ez hátul tunikban végződik, derekát nagy, lovagkorbeli fehér gallér, ujjait stulpnis fehér manzsetta disziti és mindez egészbenvéve oly izléses és elegáns, hogy ennél szebb ruhát nem láttam Párisban. Lelongra kerül a sor, aki, véleményem szerint, mindnyájuk között a leghozzáértőbb szabó. Délutáni ruhái, amelyek georgette-ből és kombinált csipke-georgett-ből készülnek, nagy esti tüllruhái oly komplikált szabásuak és emellett annyira sikkesek, hogy Lelong neve mindenki száján forog. Van egy sokat emlegetett esti tüllruhája, amelyet egészen vékony és keskeny bársonyszalagok diszitenek, de beszélnek délelőtti ruháiról is, amelyek trikószerű vagy crépeanyagból készülnek és egészen angolosak. Hogy általános divattendenciákról beszéljek: a délutáni ruha szinte kivétel nélkül fekete vagy pedig (a nagyon fölkapott uj szin!) petrol-kék. Anyaga legtöbbször: mousselinegeorgette vagy crépesatin vagy mousseline és csipke kombináció. A ruha csak részben egyenes, elől vagy hátul harangszabásu. Az esti ruha kivétel nélkül színes, mellőzi a himzést és hátban mélyen kivágott. Az alj majdnem mindig földig ér. Anyaga csipke, tüll, mousseline és nagyritkán az uj vékony bársony. Itt teszek még említést Chanel plörőz-legyezőiről: kollekciója az idén nem sikerült, de plörőz-legyezői, amelyek a ruhával egyszínűek, nagy tetszést arattak. A szinpad, divat tekintetében ezidén még nem hozot ujat. Mégis, általános nagy ujításnak lehet tekinteni, hogy ugy a szinpadról, mint az életből: eltünt a hamis ékszer. A majdnem meztelen háthoz a divatos nők: valódi ékszert hordanak. Patou minden estélyi ruhához valódi ékszert is terveztetett. Láttam ez ilyen „complet”-et, ára 117.000 frank és állítólag Mistinguette rendelte meg belőle az első assortment-t. Ami a szőrmét illeti, gondolom, az idén is kipusztulnak az élő rókák: oly rengeteg mindenféle rókát látunk esti-, délutáni, utcai kabátokon.
A cipők délelőttre még mindig kígyóbőrből készülnek, délutánra és estére kivétel nélkül fényes satinből, olyan szinben, amely megfelel a ruha tónusának. Végül még megemlítem, hogy az idén rosszul járnak a kopisták, a divatmásolók, mert a ruhák szabása végtelenül komplikált. Az egyszerű, sima ingruháknak vége – és nincs olyan jó szabó, aki ezeket fejből kopirozni tudja… Hogy pedig beszámolóm hiánytalan legyen: divat, mégpedig nagy divat Párisban, ahogy couturierk panaszolják, hogy a hölgyek a szabónak nem fizetnek… |