Riga, augusztus 29. 

Szeptember első napjaiban a lett kormány az uj parlamenttel egy törvényjavaslatot akar megszavaztatni, amely a svéd-amerikai gyufatröszt kezére juttatja az ország összes gyufagyárait és 50 éves monopóliumot biztosit a világtrösztnek.

De a panamabotrányok, amelyek a lett gyufaüzlet nyomában fölviharzottak, nagyon nehézzé teszik a kormány helyzetét és bizonytalanná a törvényjavaslat elfogadását. Az ellenzék azt állitja, hogy minisztereket és más előkelő kormánypárti politikusokat, magasállásu államhivatalnokokat a tröszt megvesztegetett. A svédek már évekkel ezelőtt kopogtattak Rigában. 

Ivar Kreuger, a gyufakirály 30.000 svéd korona „személyi kölcsönt” adott Janis Tsatske urnak, a lett köztársaság elhunyt elnökének. Azután egy ideig semmi sem történt. A tröszt Finnországban, Lengyelországban, Észtországban volt elfoglalva, ahol sorra monopóliumot szerzett, de közben lassanként összevásárolta a legtekintélyesebb lett gyufagyárak részvénytöbbségét is.

Amikor ezzel elkészült, a mult évben ajánlatot tett a lett kormánynak.
Lettországban nagy gyufagyárak és nyárfaerdők vannak, a monopólium kitünő üzletnek igérkezett, de a svéd trösztnek egy orosz ajánlat csinált konkurenciát. A rigai kormánnyal folytatott tárgyalások eredménye az lett, hogy a svédek megkapták a monopóliumot, ennek ellenében 80.000 doboz gyufa kivitelét garantálják és egy hosszulejáratu kölcsönt is nyujtanak Lettországnak.

Közben a kormány föloszlatta a parlamentet és megkezdődött a választási kampány, amelynek középpontjába a svéd gyufaszerződés került. Az ellenzéki politikusok példátlan hevességgel támadták, a kormány azt bizonyitgatta, hogy nagy hasznára van az országnak...

Egy szép napon a „Jannakas Sinas” cimü legnagyobb rigai lap megdöbbentő leleplezést közölt: azt irta, hogy a kormány egyik tagját és egy volt minisztert a gyufatröszt megvesztegetett, hogy a monopóliumot megszerezze és fakszimiliémben közzétett egy levelet, melyet Fröander, a svéd gyufatröszt igazgatója Liepinsch pénzügyminiszterhez és Birsnek volt belügyminiszterhez intézett volna. Az ellen választási jelszava ettől kezdve az volt, hogy a gyufaszerződés nem az országnak, hanem a minisztereknek hasznos. 

A sulyosan megvádolt politikusok tagadtak, Juraschewsky miniszterelnök vizsgálatot rendelt el, Magnus igazságügyminiszter személyesen kezdte meg a kihallgatásokat. Fröander, a gyufatröszt igazgatója maga is Rigába érkezett és hivatalos irásszakértői vélemény alapján megállapitották, hogy a levél hamisitvány. A „Fröander-levél” ügye ezzel hivatalosan el van intézve. De a közvélemény tovább háborog és az ellenzék azt hirdeti, hogy a gyufaüzlet olyan óriási panama, amilyen még nem volt Lettországban. 

Juraschewsky miniszterelnök szeptember elején akarja megvívni a döntő ütközetet, bizik abban, hogy az uj parlament többsége meg fogja szavazni a Kreuger-féle világtröszttel kötött gyufaszerződést.