A vasárnapi mérkőzésen 4:3 arányban győztek az olaszok a magyar csapat fölött, amelynek födözetsora a második félidő első perceiben váratlanul összeroppant. A közönség lelkesedésében betört a pályára.

Róma, március 25.
Vasárnap egész délután zuhogott az eső az Örökvárosban, ahová a Stadion Nazionale ünnepélyes fölavatására több mint 30.000 néző gyűlt össze Itália minden részéből. A nagy ünnepségen sem jelent meg Mussolini, bár Rómában tartózkodott, mert hívei nem szeretik, ha a Dace nagy és izguló tömegben vesz részt.

Először „a legjobb magyar 11” lépett a pályára Kiss Gyula szövetségi kapitány vezetésével. A címeres dresszű magyar legénységet hatalmas ováció fogadta. Amikor az „azurik” léptek a pályára, csak úgy rengtek a tribünök a viharos kiáltásoktól.

A magyarok háromszoros „Eia, Eia Allala!” – kiáltással üdvözölték az olasz közönséget, amely tomboló lelkesedéssel válaszolt.

A légi csoport zenekara ekkor rázendített a magyar himnuszra, amelyet a közönség állva hallgatott végig, a csapatok pedig vigyázzállásban maradtak mindaddig, ami a zenekar az olasz királyhimnuszt és giovinezzát is eljátszotta.

A fotográfusok ostroma, a szokásos üdvözlő beszédek után Bauvens kölni bíró megejtette a sorsolást. A szerencse a magyaroknak kedvezett. Ez azonban nem sokat jelentett, mert az új pálya göröngyös és sáros és így művészi futballjátékra nem alkalmas. Elnémulnak a tribünök.

Az olaszok kezdik a játékot. Lelkes és rámenő stílusokkal az első percekben határozott fölénybe kerülnek és közvetlen védelmünk hibájából csaknem gól esik, de hamarosan elmúlik a veszedelem, mert födözetsorunk magához tér és sikeres leadásokkal előredobja csatársorunkat, amelyet Konrád nagyszerűen dirigál.

A sorozatos magyar támadásoknak a 16. percben eredményünk is lett:
Ströck remek lefutása és pontos massza után Kohut a 16-os vonalról bombaszerű lövéssel megszerezte a vezetést. A további küzdelem során mindnagyobb fölénybe kerültek a mieink. Valóságos iskolajátékkal veszélyeztették minduntalan De Pra kapuját. A 30. percen Kohut nagy helyzetből a kapu fölé lőtt. A második magyar gól azonban „a levegőben lógott.”

Az olaszok csak lerohanásokkal kísérletezhettek, bár lövésüket Amsel olyan stílusban tette ártalmatlanná, hogy az olaszok ünnepelték. Általában az olasz közönség méltányolja a magyarok tudását, szakértelmét és ha alkalom van rá: megtapsolják a magyar fiukat. A magyar publikum ekkor állapítja meg, mily bámulatosan fegyelmezettek lettek a mérkőzés első felében a forróvérű olaszok.

Az utolsó percben Hirzer – Takáts összjátékából utóbbi ideális gólt lőtt: 0:2. A magyaroknak az első félidőben mutatott fölényét elősegítette, hogy Rosetti II., a balösszekötő egy összefutás alkalmával megsérült. A félidő vége felé Rosetti helyet cserélt a szélső Levrattóval.

A második félidő első felében még erősen zuhogott az eső. Pár percig a magyarok vannak frontban, Takács tiszta helyzetből a kapus kezébe lövi a labdát. Ezután váratlanul, azt is mondhatnánk indokolatlanul összeomlik a magyar halfsor.

Az olaszok vehemens támadásai következtében és az 5. percben Conti a közönség leírhatatlan lelkesedése közben lövi az olaszok első gólját. Újrakezdés után az olaszok fokozzák a tempót. A 15. percben a sérült Rosetti eljut Senkey mellett és váratlanul kiegyenlít 2:2.

A küzdelem egyre izgalmasabb lesz. Kisüt a nap. A közönség lázasan biztatja kedveltjeit. Óriási küzdelem a vezető gólért, amely a 20. percben születik meg Conti lövéséből. A magyar csatársor gyönyörű támadásokkal felel és már két perc múlva Konrád átadásából Takáts éles lövéssel kiegyenlít: 3:3.

Az olaszok heves ellentámadásokkal felelnek, de lövéseiket Amsel sorra elfogja. Most már a közönség is kigyúl: 30.000 torok biztatja kedvenc játékosait. A tempó még jobban fokozódik. A lövések zápora hull az olasz kapura. De Pra azonban mindent véd.

Már úgy látszik, hogy döntetlenül végződik a szépségekben gazdag küzdelem, de a 40. percben egy pillanatra kihagy a magyar védelem és Libonatti egy kapuelőtti kavarodásból megszerzi a győztes gólt. A közönség lelkesedésében betör a pályára. Boldog, aki az olasz játékosokhoz hozzáérhet.

Ölelik, csókolják, levegőbe emelik őket. Még öt perc. A magyar játékosok csodálatot erőfeszítéssel próbálják az eredményt legalább döntetlenné tenni. Konrád lövése kapufáról pattan vissza. Kohut bombája pedig a háló fölé fut… Vége a mérkőzésnek. Győztek az olaszok 4:3 (0:2) arányban.

A győztes olasz csapatban különösen Conti, Bernardini és Pietroboni voltak elsőrangúak. A magyar legénységből a csatársor érdemel elismerést.