A tavasz bevonulása Európába 3.

Ha már nagyobb területekről ismerünk fenologiai megfigyeléseket, akkor megállapíthatjuk azt is, hogy az egyes évszakok mely területen mikor kezdődnek és merre felé vonulnak, hogy a következő évszaknak helyet adjanak.

S ha a térképen megjelöljük azokat a helyeket, amelyeken bizonyos növények ugyanabban az időben virágoznak, hogy levelet hajtanak, akkor ezen a fonológiai térképen nemcsak azt láthatja mindenki, hogy hol nyílnak egy időbon bizonyos növényeink, hanem azt is, hogy mely területeik melegebbek és molyok hűvösebbek.

Az 1. képen bemutatjuk Magyarország fenológiai térképét Staub Móric rajza nyomán. Kitűnik belőle, hogy Fiuméban 41-45 nappal előbb virítanak a fás növények Árvaváralján, Budapesten 21-25 nappal előbb, mint Árvaváralján és 20 nappal később, mint Fiuméban.

A vadgesztenye virágzásának útja Csáktornyától Árvaváraljáig 39 napig tart. Az almafa és az orgona virágzásának megfigyelése ugyanezt az eredményt adta. Ha tehát a tavasz képviselőiűl ezeket a fás növényeket tekintjük, akkor mondhatjuk, hogy a tavasznak mintegy 30 napra van szüksége, hogy Csáktornyától Árvaváraljáig jusson.

Ennek az egyhavi késésnek kétségkívül az az oka, hogy Árvaváralja Csáktornyához képest északabbra és a tenger felett is magasabban fekszik. A történelmi Magyarországon Fiuméban tavaszodott ki legelébb és Árvaváralján legkésőbben.

Meg kell jegyeznünk, hogy Staub Móric ezt a térképet 17 fás növény virágzási ideje álapján szerkesztette. A megfigyelő-állomások száma 78 volt. Hogy ezen a térképen nagy területek vannak, melyeken megfigyelő-állomások nem voltak, az olyan szépséghiba, melyet későbbi megfigyelőknek el kellett tüntetniök. Minél több a megfigyelő-állomás, annál pontosabb lesz a térkép.

Az első fenológiai térképet H. Hoffmann rajzolta 1881-ben, amelyen azt tüntette fel, hogy Középeurópában hány nappal előbb vagy később jelentkezik a növényeknek áprilisi virágzása, mint Giessen város környékén.

Ezen a térképen Magyarország egy része is rajta van. Rögtön szembe tűnik, hogy a Magyar Alföldön és a Rajna völgyének középső szakaszán egy időben tavaszodik. A Rajna hollandiai szakaszán 15 nappal későbben, körülbelül akkor, mikor minálunk a Mátrában és a Bükkben tavaszodik. Németországban a Rajna völgyét nem tekintve, általában 25-30 nappal későbben jelennek meg az áprilisi virágok, mint a mi Alföldünkön, körülbelül ugyanakkor, amikor nálunk a Gömör-Szepesi Érchegység öltözködik tavaszi mezbe.

Ezt a térképet, melyet szerzője maga is csak kísérletnek mondott E. Ihne, 1905-ben tökéletesítette. Ihne már több mint 900 olyan megfigyelő állomás adatait használta fel, amelyeken a megfigyeléseket több éven át és több növényen végezték. Ihne nem az áprilisi növények virágzására alapította térképét, hanem 13 általánosan elterjedt fás növénynek kivirágzására.

Minden egyes állomásra nézve kiszámította ezek kivirágzásának középértékét s így nyerte azt a számot, mely az illető helyre nézve a tavasz középső dátumát jelentette. Ez a térkép tehát nem a tavasz elejének, hanem közepének, a tavasz delelőjének megjelenését mutatja, amely középérték megegyezik az almafa virágzásának idejével, úgy, hogy Ihne térképe egyúttal azt is mutatja, hogy Középeurópa egyes tájain mikor virágzik az almafa.

Kiderül e térképből, hogy Középeurópában a tavasz delelője legkorábban a Rajna völgyébe és a Nagy-Magyar Alföldre ér el. Köln, Mainz, Strassburg vidékén az almafa április 22-28 közt virágzik; Komáromban, Bécsben, Prágában és a Rajna torkolatának területén egy héttel később; ismét egy héttel későbben a Bakonyban, a Kis Alföldet szegélyező lejtőkön, Csehország nagyobb részében, Németország legnagyobb részében, és Hollandiának északi tájékain.

Május 13-19 közt érkezik a tavasz delelője Középeurópa hegyvidékeire és Németországnak a Keleti tengerrel határos területeire; végül május utolsó hetében Középeurópa magasabb hegyei közé, Dániába, a Keleti tengernek Königsbergtől északra eső partvidékére és beljebb Oroszországba.