Mayer János földmivelésügyi miniszter az elmult héten nyujtotta be a képviselőházban az uj földbirtokrendezési törvényjavaslatot, mely a földreform befejezése végett vált szükségessé. A törvényjavaslat főbb pontjait az alábbiakban ismertetjük:
A törvényjavaslat kimondja, hogy miután a földbirtokrendezés véget ért, ezután több megváltási eljárás nem rendelhető el. Kivételt képeznek természetesen a folyamatban levő megváltási ügyek. Megváltási eljárás kérhető akkor is, ha az Országos Földbirtokrendező Biróság annak idején a megváltás helyett kishaszonbérletek alakitását rendelete el; végül akkor, ha a már megváltott területek könnyebb megközelitésére utakról kell gondoskodni.
A javaslat fontos rendelkezése az a pont, amely megállapitja a megváltott mezőgazdasági földek (nem házhelyek!) árát. Azok tehát, akik földet kaptak, azoknak akiktől a földet megváltották, évi haszonbérül 2.40 pengőt, megváltási árul pedig ennek huszonötszörösét, vagyis 60 pengőt kötelesek fizetni az 1921. évi szeptember hó 7-i állapot szerint kimutatott kataszteri tiszta jövedelem összegének minden koronája után. (A kataszteri tiszta jövedelem átlagosan 10 korona volt, a földek ára tehát átlagosan holdankénti 10x60=600 pengő.)
A törvényjavaslat módot nyujt arra, hogy a már régebben jogérvényesen megállapitott haszonbér vagy megváltási ár megmásitassék akkor, ha ez az ár a javaslatban most megállapitott árnál husz százaléknál alacsonyabb, vagy nagyobb. Ilyenirányu kérést a törvény életbelépésétől számitott hatvan nap alatt kell kérni. Ha azonban a földhöz juttatott a haszonbért, vagy megváltási árat már teljes egészében kiegyenlitette, a föld volt tulajdonosa a haszonbér vagy megváltási ár felemelését nem kérheti.
A javaslat arról is intézkedik, hogy az Országos Földbirtokrendező Biróságnak ezután is rendelkezésére álló földeket a következőknek fogják oda itélni:
1. Földnélküli földmiveseknek; törpe és kisbirtokosoknak.
2. A hazába visszavándorló földmiveseknek.
3. Végül érdemes középbirtokosoknak, birtokuk kiegészitése végett.
A biróságnak ugyanis ezután is lesz kiosztásra kerülő földje, mert az érdemtelenektől elveszik, a megváltási eljárások befejezése után is marad föld és az állam folytatja az elővásárlásokat. Ezeket a földeket azonban, csakis készpénzfizetés ellenében fogják átadni, de a szükséges összeget kölcsönből fedezhetik az igénylők.
Igen fontos rendelkezése a törvényjavaslatnak az a pont, amely fenntartja az állam elővásárlási jogát és a földbirtok eladását hatósági hozzájáruláshoz köti. A hatóságok ugyanis megtagadhatják a hozzájárulást akkor, ha a birtok földmives kezéről nem földmives kezére kerülne, ha életképes kisbirtok nagyobb birtokba olvadna be és ha a vevő a földmives, vagy hivatásos gazda szorult anyagi helyzetét használja ki stb. A hatóságok az eladáshoz való hozzájárulást megtagadhatják anélkül is, hogy az állam elővásárlási jogát gyakorolná (vagyis az állam venné meg a birtokot).
Az állam elővásárlási jogát a törvényjavaslat továbbra is fenntartja. Ezt a jogot a földmivelésügyi miniszter birói hozzájárulás nélkül gyakorolja. A törvényjavaslatnak ez a rendelkezése abból a szempontból igen nagyjelentőségü, hogy az állam igy továbbra is földhöz juttathatja a földnélkülieket.
A törvényjavaslat a birtokok felparcellázását is korlátozza, mert kimondja, hogy az, aki egyszáz katasztrális holdnál nagyobb birtokot megvesz, vagy árverésen megszerez és aztán részletekben eladogatja, az „Országos Földbirtokrendező Alap” javára ingatlan eldarabolási járulékot fizet abban az esetben, ha husz százalékkal többet kapott a részletekben eladott földekért, mint amennyiért az egész birtoktestet vette.
A törvényjavaslatot a képviselőház még a nyári szünet előtt letárgyalja.
A javaslat vitája során bizonyos módositásokra van kilátás. A Vasárnap természetesen közölni fogja az esetleges változásokat, mert rendkivül fontosnak tartja, hogy olvasói ezt a nagyjelentőségü és elevenükbe vágó, most készülő törvényt pontosan ismerjék.
