Huszadik század - történelem jelenidőben

Az Egységespárt junius hó 14-én, csütörtökön, pártértekezletet tartott, melynek legnagyobb érdeklődéssel várt pontja az ugynevezett gyufagyártásról szóló törvényjavaslat volt.

A miniszterelnök álláspontja

Bethlen István gróf miniszterelnök, ismertetve a javaslatot, elsősorban arra utalt, hogy a gyufagyártásról szóló javaslat lehetőséget nyujt a földreform pénzügyi megoldására.

– Amikor ugyanis nyolc esztendővel ezelőtt megalkotta a nemzetgyülés a földbirtokreformra vonatkozó törtvényt, annak pénzügyeiről egyáltalán nem történt gondoskodás. Ez a körülmény mélyreható aggodalmakat keltett azokban a földbirtokosokban, akiket köteleztek, hogy természetben adjanak le földet, illetve akiktől az Országos Földbirtokrendező Biróság közbejöttével földet igényeltek.

Azóta évek teltek el s a közvéleményben az a nézet lett urrá, hogy ez a kérdés még továbbra is hosszu ideig lehetne nem időszerü s ezzel kapcsolatban elmosódott a tulajdonjognak az a szentsége, amelyre pedig mindnyájunknak rendkivül nagy sulyt kell vetni. A most tárgyalásra kerülő javaslatoknak jelentősége tehát elsősorban az, hogy a reform befejezéseképpen helyreállitjuk velük a tulajdonjog sértetlenségét.

– Az a megoldási mód, amely a javaslatok révén kinálkozik, olyan jó, amilyenre még számitani se mert a kormány. Ma, amikor a mezőgazdasági élet tőkék hiányában csak nehezen boldogul, amikor hosszu lejáratu hitelhez alig jut, akkor e kérdésnek igen nagy jelentősége van, már csak abból a szempontból is, hogy nagyon sok földbirtokos jelentősebb tőkéhez juthat, amelynek birtokában a legnagyobb nehézségeken keresztül vezetheti gazdaságát s üzemeik továbbvitelével idővel kilábolhat sulyos helyzetéből.

De nagy jelentősége van e javaslatoknak a magyar nép szempontjából is, mert azok hatásaként tudatára ébred, hogy szociális reformokra szükség van s hogy ilyen reformoktól a kormány a jövőben sem idegenkedik, természetesen azzal a feltétellel, hogy a reformok áldozatait nem csupán egyeseknek kell meghozniok, hanem arra az összesség van hivatva.

A miniszterelnök beszéde után Bud János pénzügyminiszter ismertette a gyufagyártásról szóló javaslat lényegét és annak a földbirtokreform pénzügyi rendezésével való kapcsolatát.

– Az utóbbi évek pénzügyi programmjának – mondotta a miniszter – alig volt nehezebben megoldható kérdése, mint a földreform pénzügyi megoldása. Az első nehézség az volt, hogy óriási tőkére volt szükség. A tőkének azonnal rendelkezésre kellett állnia, s olyan feltételek mellett vehettük csak igénybe, amely feltételek lehetővé tették a földreform pénzügyi részének minden oldalról való megoldását. A tőke magasságának tehát meg kellett közelitenie a földbirtokreform során gazdát cserélt földek értékét. Kamatozási viszonyainak olyanoknak kellett lennie, hogy a földhözjutottaknak lehetővé tehessék a tőke és a kamat törlesztését a legkönnyebb formák között.

Hogy oldják meg a földreform pénzügyi részét?

– A mult esztendőben a svéd-amerikai gyufatröszt, amely az egész világon feltartóztathatatlanul terjeszkedőben van, tárgyalásokba bocsátkozott a magyar kormánnyal, a magyarországi gyufagyártás szabályozása céljából. A legutóbbi időben ismét tárgyalások kezdődtek a kormány és a gyufatröszt között és a tárgyalások során a kormány első kérdése az volt, mit nyujt a tröszt a kormánynak a gyufaszabályozásért, viszont feltételként állitotta a kormány a magyar gyufatermelés érdekei megóvásának biztositását is.

Főként a magyarországi gyufagyárak megszüntetése és uj gyufagyárak létesitésébe, valamint a gyufaárak megállapitásába követelt beleszólást a pénzügyi kormányzat. Ezen az alapon indultak meg azok a tárgyalások, amelyeknek eredményeképpen a gyufagyártásról szóló törvényjavaslat megszületett.

A gyufakartell kijelentette, hogy nem szándékozik gyufát behozni Magyarországra, de ha ez megtörténik, ugyanolyan méretü magyar gyufakivitelre vállalkozik; Magyarország kötelezi magát, hogy a jövőben csak olyan gyáraknak ad müködési engedélyt, amelyeket a tröszt kér. Ezzel kétségtelenül bizonyos monopóliumot kivánt a tröszt.

E mellett azt kivánta, hogy másfél évre megállapithassa a gyufaárakat. Ez elől a kivánság elől a kormány nem tudott kitérni és hozzájárult, hogy a legközelebbi másfél évre öt fillérben állapitsák meg a gyufa árát. Az azt követő esztendőre hat filléres árban állapodtak meg, viszont az azutáni időben már teljes mértékben érvényesül a kormány gyufaár megállapitó joga.

– A megállapodás során biztositották a pénzügyminiszter számára a gyufagyártásba való befolyást oly értelemben, hogy tökéletes gondoskodás történhetik a gyufagyári munkásokról, üzembeszüntetés esetén.

Mit kapnak azok, akiktől elvették a földet?

– A kormány e tárgyalások során hangoztatta, hogy a kért kedvezményekbe csak abban az esetben tud belemenni, ha a gyufatröszt olyan tőkét tud Magyarország rendelkezésére bocsátani, amely a földreform pénzügyi megoldására elegendő és megfelelő. Ennek eredményeként 36 millió dollár (kétszázmillió pengő!) kölcsönben állapodtak meg. A kölcsönből semmiféle levonásnak helye nincsen, azt 92-es teljes árfolyamon (minden száz dollár után kilencvenkét dollár) fizetik ki és 5 és fél százalékos kamat mellett.

– E megállapodás alapján a földigénylést szenvedett földbirtokosok földértékük kétharmad részét két év alatt három részletben készpénzben kaphatják meg, mig a földértékösszeg további részét négy százalékkal kamatozó kötvények formájában bocsáthatják rendelkezésükre. Viszont a földhöz jutottak e módon a legnagyobb könnyedséggel tudnak eleget tenni fizetési kötelezettségeiknek, mert öt százalékot kell majd fizetniök törlesztésül, amiben benne van a kamat is.

Mit fizet a földhöz juttatott?

– Megállapitottuk, hogy ez az 5 százalékos törlesztés és kamatteher nem érinti olyan sulyosan a földhözjutottakat, hogy azt komolyan meg is éreznék. Ugyanis ha a katasztrális tiszta jövedelmek egy tiz koronás átlagát vesszük alapul – ami megfelel az országos átlagnak –, akkor a törvényjavaslat értelmében a kataszteri tiszta jövedelem koronájaként hatvan pengős átszámitást tekintve, 600 pengő lesz katasztrális holdanként az az összeg, ami után 5 és fél mellett 30 pengőt, vagyis egy métermázsa buzát fizet a földhözjuttatott. Ebben benne van a törlesztés és kamat.

– Ilyenformán odáig jutottunk, hogy a magyar politikai és gazdasági életnek ezt a nehéz kérdését szociálpolitikai, általános politikai és gazdaságpolitikai szempontból is sikerült tökéletesen megoldani. A gazdasági életre gyakorolt hatásai e megoldásnak kézenfekvők, a beruházás és kamatpolitikai kérdések tekintetében.

Végül bejelentette a miniszter, hogy a vagyonváltság földekből alapot kiván létesiteni s ezzel az altruista pénzintézeteket kivánja olyan helyzetbe juttatni, hogy földbirtokpolitikai céljaikat szolgálni tudják. Meggyőződése szerint a földbirtokreform pénzügyi kérdésének ezzel a megoldásával rendkivül sokat tudott lenditeni a kormány az ország helyzetén.