A Budapesti Nemzetközi Vásár több hónap előkészítés után, április 28-án nyílt meg és tiznapi nyitva tartás után, május 7-én este bezárta kapuit. Az évről-évre fejlődő Budapesti Nemzetközi Vásár különösen a folyó évben tett ugrásszerű fejlődésről tanuságot.
A vásáron több mint száz szakma került bemutatásra.
A kiállítók száma ez évben ötven százalékkal haladta meg a tavalyi kiállítók számát. Körülbelül husz százalékra rugott a külföldi kiállítók száma, akik nagyobbára a magyar ipar által egyáltalán nem gyártott, avagy nem a kellő minőségben és mennyiségben előállított árukat, illetve terményeket mutattak be a vásáron.
Bár már az első napokban egyes szakmákban megfelelő vételkedv nyilvánul meg, az üzletkötések, illetve megrendelések csak a vásár második félidejében lendültek fel határozottan és a vásár végéig folyton emelkedő tendenciával. A kiállított áruk iránt a magyar vidéken kívül az összes utódállamokból tanusitottak különösen nagy érdeklődést a bevásárlók.
Az utépitési csoport, amely részben mintautakat, részben pedig utépitési gépeket mutatott be, a bel- és külföldi szakemberek egybehangzó véleménye szerint anyagában és jelentőségében messze fölülmulta a nyugati árumintavásárok hasonló csoportjait.
A vas- és gépipar üzleti sikereit azok a bel- és külföldi piacokra irányuló tárgyalások demonstrálják, amelyek főkép kazánok, tartályok és fűtőberendezések kereslete folytán nyilvánultak meg.
A villamossági iparban ugy a különböző motorok, dinamók, transzformátorok, mint az erősáramu készülékek és szerelési anyagok iránt nyilvánult meg általános nagy vételkedv.
Kiemelkedő volt a rádiócsoportnak általános nemzetközi sikere. A vásár közlekedésügyi pavilonjaiban elhelyezett automobil- és motorkerékpáripari ágak által elért erkölcsi és anyagi siker is igen jelentős. A különösen impozáns élelmiszeriparban szintén igen nagy forgalom volt észlelhető. A textilpiacon a nyomott és festett pamutszövetek, műselymek, fejkendők, fehérvászon, zefir, kanavász, klott és egyéb festett áruk iránt mutatkozott nagyarányu magyar, román, jugoszláv, bolgár, török és görög kereslet.
A Budapesti Nemzetközi Vásár azonban nemcsak a vásáron kiállító cégek és fővárosi kereskedők üzleti forgalmát lendítette fel, hanem annak kihatása volt az egész magyar gazdasági életre. A vásár nagy idegenforgalomból élő összes intézményeit és iparágait szemmelláthatólag fellendítette.
A rendelkezésre álló hivatalos adatokból megállapítható, hogy a vásár látogatóinak száma a mult évi 200.000-rel szemben több mint 350.000 főre rug, akik közül 50.000 volt az idegen. A vásár külföldi látogatói huszonöt különböző államból érkeztek a fővárosba. A vásár szervezésének nagy és eredményes munkáját a vásáriroda kitünő tisztviselői kara Hollóssy István kamarai titkár vezetése mellett végezte.