A B.T.C. legyőzte a bécsi Cricketereket

Csütörtökön a vasárnapinál jóval nagyobbszámu közönség jelent meg, hogy tanuja legyen a cricketerek legujabb szereplésének Budapesten. Hatszor találkozott már a 11-es csapattal a két egylet csapata, az eddigi eredmények (2:0, 4:1, 5:0, 1:1, 4:0, 4:2) a cricketerek nagy fölényét mutatják. A két csapat következő összeállításban állott ki:

Vienna W. and F. C.
Kapuvéd: Singer I.
Hátvédek: A. Lowe, Schnittler.
Fedezetek: Hoffmann, Wagner, Foy.
Csatárok: Rabe, Elridge, Sims, Shires, Singer II.

Budapesti Torna-Club.
Csatárok: Pösztinger, Guttmann, Mannó, Lucius, Buda.
Fedezetek: Scrabak, Ordódy, Róka.
Hátvédek: Gabrovic, Harsády.
Kapuvéd: Bádonyi.

Kezdet után a B. T. C. támad, de csak rövid ideig marad offenzivában, mert a cricketerek visszaszorítják ellenfelüket és átveszik a támadó szerepét. Hosszabb ideig folyik a küzdelem a B. T. C. térfelében és nem egyszer van válságos helyzetben a kapu, de positiv eredményt nem tudnak elérni a cricketerek. Időközben a csatárok több rohamot kisérlenek meg, ezek sem járnak azonban semmi eredménynyel.

 

Lassanként a játéktér közepére huzódik a küzdelem. A játék mindkét részről gyors tempóban folyik és ez láthatólag tetszik eleinte mindkét csapatnak, később azonban fárasztólag hat a cricketerek néhány játékosára. Az első félidő minden eredmény nélkül telt el és feszült kíváncsisággal várta a közönség a második félidőt.

Kezdet után ujból ide s tova hullámzik a játék menete, lassanként azonban átterelődik a játék a cricketerek mezejére. Támadást támadás követ és a heves ostromnak van is eredménye, a mennyiben Mannó a Harsády által beadott labdát fejjel löki a kapuba. Tomboló tribün, levegőben repkedő kalapok és harsogó éljen jelzik a közönség örömét.

 

---

Ujból felállanak a játékosok, már folyik a játék, mikor még mindig hangzik az éljenzés. A B. T. C. csatárai csakhamar a cricketerek kapuja közelébe jutnak és Mannó utján a hálóba jut a labda, a goalt azonban nem adja meg a bíró, mert előzőleg off side miatt lefütyülte a játékot. A közönség a nagy zajban nem hallotta a fütyülést és nem tudván mire vélni, hogy miért nem adja meg a bíró a goalt, pisszegni és fütyülni kezd.

 

A játék azonban zavartalanul folyik tovább és a vége felé Mannó kidribblizi a hátvédeket és gyors iramban viszi a labdát a kapu felé és védhetetlenül bele is lövi. A szűnni nem akaró tombolás és éljenzés ujból ismétlődik, alig telik el azonban még néhány percz, véget ér a játék, melynél izgalmasabb és szebb még nem folyt le Budapesten.

Mindkét csapat védelme erős volt, különösen azonban a B. T. C.-be Bádonyi az uj kapuvéd ezuttal bevált, higgadt és jó játékos, a kiben csapatjának hátvédei is láthatólag bíztak. A B. T. C. játékosai – különösen a védelem – jól játszott, Scrabak Klebersberget sikeresen helyettesítette és Pösztinger is elég jól megállta helyét a bal szélen, ha nem is pótolta Mindert. A csatársor eleinte gyengén játszott, később azonban belemelegedett a játékba és a vége felé nagyon szépen játszott.

 

A cricketerek csapatában sok uj ember játszott, annyira egyforma volt azonban az egyesek játéka, hogy nem lehet különbséget tenni közöttük. A régiek közül Wagner, Sims, Shires, Singer, Foy, A. Lowe és Hoffmann szépen játszottak, de ők is elfáradtak a játék sebes tempójától és a végén már nem tudtak ellenállni a folyton megujuló támadásoknak.

Meg kell emlékeznünk végül a két mérkőzés birójáról, Pobuda Tivadar urról (Műegy. F. C.), a ki pártatlan szigoruságával nagyon jól betöltötte helyét és részünkről nagyon örvendtünk határozottságának, melylyel ítéleteit kimondta.

 

A közönség sokszor elégedetlen volt ítéleteivel, pedig bizony a bírónak volt igaza. Itéletein meglátszott, hogy éber figyelemmel kísérte a játékot, határozottsága pedig arra vall, hogy jól ismeri a szabályokat. Részünkről csak melegen ajánlhatjuk őt csapataink figyelmébe, különösen komolyabb jellegű mérkőzéseknél, mert bizony jó bíró nagyon kevés akad footballjátékosaink között.