Szeged, julius 10.
Hangos és szokatlan utcai botrány játszódott le Szegeden, a Petőfi Sándor-ugáruton, éppen abban az időben, amikor legnagyobb volt az utca forgalma. A járókelők szemeláttára két férfi, egy ismert szegedi pékmester és egy civilruhás őrnagy keményen összeverekedett. A szokatlan afférnak a polgári és a katonai hatóságok előtt lesz a folytatás, miután nem sikerült az ügy elintézését lovagias utra terelni.
A sulyos verekedésnek, az eddigi megállapítások szerint, félreértés volt az oka. Kohn Benő szegedi pékmester, akinek a Petőfi Sándor-sugárut elején van a péküzlete, szenvedélyes motorkerékpáros. A műhelybeli munka befejezése után a pékmester előhuzta motorbiciklijét a kapu alól, hogy néhány kilométert bekarikázzon vele a határban.
Benyujtotta a motort, amely hangos puffogással türelmetlenkedett alatta. Ebben a percben az indulásra készülő motorkerékpárral szemben bekanyarodott egy homokfutó, amelyen két civilruhás ur ült. A tüzesvérű lovak megijedtek a motor puffogásától, horkanva ágaskodtak a kocsi előtt. A kocsiban ülő egyik úr valamit kiáltott a motorkerékpáros felé, de szavát a nagy zaj miatt nem lehetett megérteni.
Kohn Benő rajta ült már a gépen, de nem indította meg, várt, hogy a félős lovak elhaladjanak mellette. A homokfutó egyik utasa ismét kiáltott valamit, majd leugrott a kocsiról és sebes lépésekkel, közeledett az induló motorbicikli felé.
A civilruhás ur elkapta a kerékpár kormányát, majd oldalt kerülve, kétszer egymásután arculütötte a pékmestert.
Kohn leugrott a gépről és a bemutatkozást viszonozta ugy, hogy néhány pillanat mulva a felek az utca porában verekedtek.
A verekedők körül nagy csődület támadt, de azok zavartalanul osztogatták az ütlegeket. A körülálló kíváncsiak a civilruhás urban Hermann Mihály őrnagyot ismerték föl.
Az utcai párviadal vagy tíz percig tartott, majd Kohn péküzletében folytatódott, ahová a verekedők bevonultak. Végre megérkezett a csatatérré alakult szelíd pékműhelybe a rendőr, aki nagynehezen szétválasztotta a feleket, majd fölírta a nevüket és összeírta a szemtanukat is. A hangos botrány ezzel a rendőri beavatkozással természetesen nem intéződött el.
A párbajkódex-szerű huszonnégy órán belül két tiszt jelent meg Kohn Benő műhelyében és Hermann Mihály nevében lovagias elégtételt kértek a pékmestertől, aki azonban közölte az urakkal, hogy az ügyet a birósággal kivánja elintéztetni. Meg is tette a bűnvádi följelentést Hermann Mihály ellen, aki szintén a rendőrséghez fordult és Kohn Benőt jelentette föl.
A rendőrség a kettős följelentés ügyében gyorsan befejezte a nyomozást és az iratokat már át is tette az ügyészséghez, hol Hermann Mihály ellen megszüntetik az eljárást, mert az ő ügye nem tartozik a polgári büntető hatóságok elé.