A huszadik század nagy technikai vívmányai közül kétségtelenül a rádió örvend a legnagyobb népszerűségnek és dicsekedhet a legnagyobb elterjedéssel.

Ennek a nagy és hirtelen sikernek igen egyszerű magyarázatát leljük abban, hogy az emberiség nagy része, különösen az ifjúság sokkal inkább érdeklődik a technikai kérdések és újdonságok iránt, mint régebben, továbbá a rádiófelvevő készülékek mindenféle méretben, kinek-kinek az igényeihez és anyagi képességeihez mérten szerezhetők be és állíthatók össze, legvégül és különösképpen pedig azért, mert az egyéni leleményességnek, technikai ügyességnek és képzettségnek még nagyon tág tér kínálkozik a rádió-amatőrök működésére.

Mai kor gyermeke igen sok tekintetben sokkal nagyobb tudással, tágabb ismeretkörrel rendelkezik, mint a multszázadbeli generációk. Középiskolás diákok fizikai és vegytani tudása nagyobb, mint a mult világhírű tudósaié, akik pedig a természettudományok egyes ágait valósággal korszakalkotó fölfedezésekkel gyarapították. Az elemi iskolás gyermekek ma már úgy beszélnek a repülőgépről, a rádióról és a tengeralattjáró hajókról, mint az ötvenesztendő előttiek a parittyázásról meg a rabló-pandur játékról.

A rádió népnevelő és szórakoztató eszköz és igazi vívmánya a technikának, amellyel rövid időn belül a másik „csoda” a kinematográfia sem fog versenyezni. Ennek oka abban rejlik, hogy míg a mozi beszerzése igen költséges és üzembe jelentékeny terhet jelent, addig egyszerű detektoros készüléket igen olcsón lehet megvenni és fölszerelni és ha egyszer megvan, üzemköltsége nincs. Akinek viszont lámpás készülékre telik, az viselni tudja a nem túlságosan drága üzemköltséget (akkumulátortölés, lámpapótlás) is.

Beláthatatlan spektivát jelent a rádió a jövő fejlődésére nézve a kép- és mozgóképtáviratozás tökéletesítésének kérdése, problémán ma a kiváló szakemberek százai dolgoznak lázas izgalommal az ó- és újvilág laboratóriumaiban.

(folyt. köv.)