|
Lindbergh elmondja repülését
Páris, május 22. A Le Bourget-i repülőteret valósággal feldulta a párisi tömeg
Párisi tudósitónk jelenti, hogy Lindbergh a repülőtérre való megérkezése után tizenöt perccel már autóban ült a helyőrség parancsnokának és az amerikai követség első tanácsosának kíséretében. a repülőt az amerikai követség látja vendégül, amely elémenve az automobil az Ismeretlen katona sírja mellett haladt el.
Amikor az autó ablakából Lindbergh meglátta az Arc de Triomphot, amelynek lábánál az Ismeretlen katona sírja van, az automobilt megállíttatta, a kocsiban lévő virágokat és csokrokat, amelyeket előkelő amerikai hölgyektől kapott, fölnyalábolta, leszállt az autóból és az Ismeretlen katona sírjára helyzete. Az amerikai követségen csak a követ és családja várta Lindberghet, aki a számára fönntartott lakosztályban megvacsorázott és két órára lepihent. Éjjel egy órakor ismét felkelt és ő maga jelentette a követnek, hogy szívesen fogadja az amerikai ujságírókat, akik a követség egyik termében vártak reá. Lindbergh egy teljes óráig beszélt az amerikai hírlapírókkal, akiknek elmondotta, hogy vállalkozásának sikerében mindig bízott, azonban őt magát is meglepte, hogy aránylag ilyen rövid idő alatt tudta átrepülni az óriási távolságot. Elmesélte, hogy még ezer mérföldet tudott volna repülni, ennyi benzinje maradt és motorja is kifogástalanul, kihagyás nélkül működött. Amikor az Oceánon a fele uton tartott, olyan ködbe jutott, hogy száz lépésnyire sem látott előre, hiába emelkedett egyre magasabbra, a ködrétegből nem tudott kijutni. Körülbelül ezer mérföldet ködben tett meg, és utjának ez volt a legnehezebb része, mert állandóan aggódnia kellett, hogy utirányát eltéveszti. A ködből kijutva teljes napfényben a sima tenger felett alig pár méternyi magasságban repült, általában csak éjszaka igyekezett nagy magasságban folytatni utját. Éjjel olyan tiszta volt az atmoszféra, hogy hatszáz méter magasságból is tisztán látta a hajók lámpásait. Nappali utja alatt azonban, egész az angol partok közeléig nem találkozott hajóval. Linbergh elmondta, hogy csak akkor fogta el nagy izgalom, amikor megpillantotta a repülőtér reflektorait, egész testében remegni kezdett örömében és bizony, nagy erőfeszítésébe került, hogy önuralmát megőrizze és simán szálljon le. Első szava a leszálláskor saját bevallása szerint az volt: Hála istennek, Párisban vagyok. A Le Bourget-i repülőteret valósággal feldulta a párisi tömeg – Még mindig tódul a tömeg, hogy láthassa Linbergh gépét. Párizsból jelenti tudósítónk: A Le Bourget-i repülőtér környék leírhatatlan látvány nyújt. A föld tele van különböző tárgyakkal, amelyeket a lelkes nézők tegnap első extázisukban eldobáltak. Linbergh repülőgépét műszaki osztag zárja körül és csak a repülőtér parancsnoksága és műszaki vezetősége juthat a gép közelébe, melynek vásznait és feszítőrudjait a tömeg, mely tegnap a gépet megostromolta, csaknem teljesen tönkretette. Tegnap este egyébként a repülőtéren a nagy tumultusban ketten sulyosan megsebesültek. |