Bostonban történt hogy egy este a hivatalban nem volt semmi munka s a fiatal távirótisztek a divatos táncokat kezdték próbálgatni. Ugy belemelegedtek a táncba, hogy a fiatal Edison épp az asztal tetején járta a legdivatosabb táncot, amikor a hivatalfőnök benyitott a szobába. Volt persze nagy megrökönyödés s nem maradt el a főnöki dorgatórium sem, amely több komolyságot ajánlott a fiataloknak.
Pedig a fiatal Edison elég komoly legény volt. Folytonosan képezte magát, tanult és folytatta vegytani kísérleteit is. Különösen természettudományi műveket és folyóiratokat olvasott Egy éjjel hivatalos ideje után egy csomó régi természettudományi folyóiratot cipelt haza a vállán, amelyeket aznap szerzett Egy rendőr tolvajnak nézte a szűk uccában gyorsan tovasurranó fiatalembert s rákiáltott, hogy álljon meg. Az egyik fülére nagyot halló Edison azonban csak sietett tovább. Erre a rendőr utána lőtt. A golyó ott süvített el Edison feje fölött.
Edison ekkor már egy csomó nagyszerű tervvel foglalkozott, de ezeknek a kiviteléhez egy jól felszerelt laboratórium kellett volna. Ehhez pedig pénz. Átköltözött hát New-Yorkba, hogy jövedelmezőbb állást keressen. Egy nagy ügynökségnél, amelynek saját telegráfhálózata volt, éppen akkor jelentkezett, amikor ott hiába fáradoztak a szerkezeten esett hibát kijavítani. Edison azonban rövid idő alatt rendbehozta a szerkezetet, mire havi 300 dollár fizetéssel alkalmazták. Ettől a cégtől kapta az első nagyobb összeget, 40 ezer dollárt egyik találmányáért, amelylyel kiküszöbölte a leggyakoribb bajokat, amelyek a táviratozást zavarták.
Most már, hogy volt pénze, hozzálátott a fejében kavargó tervek megvalósításához. Egy kis gyárat rendezett be, munkásokat alkalmazott és hamarosan kész volt két találmányával. Az egyik lehetővé tette a két ellenkező irányban való telegrafálást egy időben ugyanazon a dróton, miáltal a telefonhuzalok teljesítőképességét megkétszerezte.
A másik találmány még tökéletesebbé tette a telegrafálást, mert ugyanazon a dróton két-két ellenkező irányú távirat továbbítása vált lehetővé. Ezért a találmányáért 30 ezer dollárt kapott Edison. Az a kísérlet azonban, hogy egy időben hat táviratot lehessen küldeni egy időben ugyanazon a dróton, nem sikerült s a kísérletekre alaposan ráfizetett.
Most már ismert nevű feltaláló volt s mivel fejlődő gyára vezetését nem tudta összeegyeztetni újabb kísérleteivel, a New-Yorktól vasúton 40 percre fekvő Menlo-parkba vonult el a nagy város zaja elől és ott folytatta tovább a kísérleteit. Itt találta fel a szénmikrofónt, amellyel aztán tökéletesítette, használhatóvá tette az angol Bell és az amerikai Gray találmányát, a telefónt.
Edison valamennyi találmánya között azonban a legnagyobb jelentőségű a szénszálas izzólámpa. Hoszszas kísérletezések után 1879 októberében villant fel az első villanylámpa Edison műhelyében. Mindenféle anyaggal kísérletezett egy legyezőből kiszakított darabot elszenesítve megtalálta azt az anyagot, amely az üvegkörtébe helyezve megfelelő ellenállást fejtett ki a rajta keresztül menő árammal szemben, hogy izzóvá váljék. Mikor 1880-ban New-York vezető tisztviselői látogatást tettek a Menlo-parkban, felvillanó villanylámpák ezrei öntötték fényüket a sötét éjszakába.
Ez a találmány gazdaggá és világhírűvé tette Edisont. De egy pillanatig sem pihent meg sikerei után. Nemsokára megépítette New-Yorkban az első központi áramfejlesztőtelepet a világítás céljaira. Azután pedig hozzálátott a fonográf megszerkesztéséhez. Már a mikrofónnal végzett kísérletei ráirányították figyelmét a hangjelenségekre. Most sikerült neki a hangokat megrögzíteni, berovátkolni egy megfelelő anyagú lemezre, amelyről aztán egy membrán bármikor hangokká alakíthatja át a felvett hanghullámokat.
Edison találmánya a kinematográf, amely a mai mozigépeknek egyik úttörője volt. Egy véletlen eset vezette a mágneses-fémkiválasztó feltalálására. Egyszer egy marék fekete homokot vitt haza a sétájáról, megvizsgálja a vegyi összetételét. Egy munkás véletlenül mágnespatkót ejtett az asztalra helyezett homokra s amikor felemelte, apró fekete szemcsék tapadtak hozzá, annak a bizonyságául, hogy a homok fémalkatrészeket tartalmaz.
Két és félmillió dollárt költött Edison ennek a találmánynak a kihasználására. Nagy darab földet vásárolt, 200 házzal munkástelepet építtetett rajta, de 10 évi kísérlet után felhagyott a kísérletekkel.
Sok munkát fordított Edison az elektromosság felraktározására szolgáló jó akkumulátor megszerkesztésére. Hosszú időn át használták is az Edison-akkumulátort villanyos autók hajtására.
Foglalkozott Edison betonból öntött házak építésével, madár módjára szárnyaló villanyos repülőgéppel, számos megfigyelése van, amelyekkel jó szolgálatot tett a rádió ügyének is.
Laboratóriumában a munkatársak egész serege dolgozik, akik a nagy feltaláló gondolatait igyekeznek a megvalósítás számára kiformálni. Csak így érthető meg, hogy Edisonnak Amerikában 1200, külföldön pedig 2000 szabadalma van.
A gyárak pedig, amelyek találmányainak előállításával foglalkoznak s amelyek természetesen részvénytársaságok kezében vannak, körülbelül 15 milliárd értéket jelentenek. New-Yorktól szintén nem messze fekvő Orange városkában van Edison laboratóriuma. „Edison dolgozószobája” 250 méter hosszú három emelet magas, a sokféle készüléken kívül van benne egy könyvtár 60 ezer kötettel. Négy kisebb épületben 100 kiváló munkása dolgozik.
Nagy sikereit kiváló képességei mellett nagyszerű egészségének, kitűnő idegrendszerének köszönheti Edison. A fáradságot nem ismeri. Ha kell 30 órán át dolgozik egyfolytában. Igaz, hogy aztán aludni is tud 24 órán át egyhuzamban. Nem közlékeny természetű, senkit sem avat bele a dolgaiba, amíg el nem készült velük. Az idő sem jelent számára semmit. Órát sohasem visel, a falon sem tűr órát, ahol dolgozik. Számára akkor van vége a munkának, amikor kitűzött feladatával elkészül. Sokszor az evésről is megfeledkezik.
Az a felfogása, hogy a feltaláló épp olyan foglalkozást űz, mint bármely más pályán lévő ember. Minden ember lehet feltaláló, aki megfigyelőképességét, alkotó erejét megfelelően kiképezi. A született lángészben, ennek a játszva teremtő erejében nem igen hisz Edison. „A zseni két percent inspiráció és 98 percent izzadság” — mondja Edison.
Nyolcvanadik évében is megőrizte nagyszerű testi és lelki erejét ez a kiváló ember. Legnagyobb örömét laboratóriumában találja és családja körében. Kétszer nősült. Első felesége egy szorgalmas munkáslány volt, Edison gyárában volt alkalmazva. Második feleségétől két gyermeke van, két fiú és egy leány.
