A múmia belsejében is kincseket kerestek a sírrablók, akik nagyon alaposan szokták elvégezni kegyetlen munkájukat. A fáraók „örök nyugalma” ugyanis alaposan veszélyeztetve volt már akkor, amikor hatalma teljességében állt még Egyiptom. A hódító fáraók nagy hadjáratai ugyanis kimerítették az ország erejét s a győzelemben kimerült országban egyre jobban terjedt az ínség, a nyomor.

Az egyiptomi nép söpredéke még ma is született tolvaj. Gyakran lop csupán a lopás gyönyöréért. A rosszul őrzött királysírok, amelyekről mindenki tudta, hogy arannyal és ékszerekkel borított múmiákat rejtenek magukban, szinte kínálkoztak a kirablásra. A halottak nyugalmának a megháborítása hiába volt a bűnök között a legszörnyűbb, a kincsvágyat nem tudta elfojtani a félelem.

A sírrablók tekintélyes bandákká alakultak. Voltak köztük csavargók, munkások, hivatalnokok, papok, sőt rendőrtisztviselők is. Nagy méretekben folytatták a sírrablást. A rablás kiterjedt a sírvárosok mindenféle sírjára, nem kímélték természetesen a királyok sírboltjait sem. A fáraók piramisait azonban nem volt könnyű munka kirabolni. Hosszú aknákat kellett ásniuk a sziklatalajban, hogy a koporsóhoz jussanak.

Voltak azonban köztük gyakorlott aknamunkások, nem riadtak vissza ettől a munkától. Munkájukat sokszor siker koronázta, a folyosók útvesztőjében és zsákuccáiban is ráakadtak a múmiára s a piramis nagyszerű kincseire. IX. Ramzesz idejében hosszú bűnügyi vizsgálat folyt a sírokat aláaknázó rablóbandák ellen.

A középkorban az arab rablók próbálkoztak a piramisok kirablásával. De a legtöbb piramis ellenállt mindenféle kísérletnek. A piramis keskeny, magas sziklafolyósóinak útvesztőjében és zsákuccáiban lehetetlen eligazodni, aki be is jut oda. Ezért mindig nagy esemény, ha a kutató tudósoknak sikerül bejutni valamelyik piramis múmiát rejtő kamrájába.

A tudósokat ugyan nem a kincsek, hanem az egyiptomi élet emlékei csábítják a fáradságos és mindig kétséges eredményű vállalkozásra. De ha sikerül, akkor valóságos kincsesbányához is jutnak. Legutóbb, amikor Tut-Ankh-Amen fáraó sírját nyitották fel, aki csak 18 éves volt, mikor meghalt, a múmiát borító aranyburok maga 200 kilót nyomott, aminek az értéke egy millió békebeli korona.

A legtöbb piramis királykamrája azonban olyan jól el van rejtve, hogy sem a sírrablók, sem a tudósok nem tudnak rájönni a behatolás nyitjára. Egy híres francia tudós véleménye szerint éppen a leggazdagabb piramisok azok, amelyeknek múmiáit sohasem fogják érni újra napsugarak.

K. J.