A román hatóságok a Mihajleanu tanár meggyilkolása ügyében folytatott vizsgálat alkalmával meglepő dolgoknak jött a nyomára. Serafer és társai egész Romániában bizottságokat szerveztek, a melyeknek az lett volna feladatuk, hogy adott jelre megöljék a román közélet vezető embereit és így lehetetlenné tegyék azt, hogy Románia fegyveresen meggátolhassa Bulgária terveinek megvalósítását. E bolgár tervek magában foglalták a török Maczedónia és román Dobrudzsa megszerzését.
A román kormány most egymásután küldi a panaszos leveleket Szófiába s a bolgár kormány folyton kitérő feleleteket ad és nem tett semmit, a mi a román kormány követeléseinek megfelelne. a román kormány két követelés teljesítését kívánja a bolgár kormánytól. Először, hogy a bolgár kormány tiltsa meg, hogy katonák tagjai legyenek a forradalmi bizottságnak: másodszor, hogy ugyane bizottság elnökét, alelnökét és titkárát ártalmatlanná tegyék és a politikai czímek alatt zsarolókat megbüntessék.
Románia erélyes föllépése nagy zavart okoz a bolgár kormánynál. A minisztertanács az országtól távol, Naubeinban nyaraló fejedelemnek a gyors hazatérést ajánlotta. Ferdinánd fejedelem haza is utazott. A bolgár kormány különben megígérte a román kormánynak, hogy azon bolgárok ellen, a kik a maczedón-bolgár forradalmi bizottság nevében óriási összegeket zsaroltak ki a Bulgáriában lakó románoktól, megindítja bírói eljárását és szigoruan megbünteti, mert Bulgáriának állandó törekvése, hogy Romániával a barátságos viszonyt fentartsa.
A maczedón bizottság működése Romániában
Az izgalmak közt könnyen megterem a tulzás. Talán ilyen az a vád is, melyet Bukarestben most nyíltan hangoztatnak, hogy a szófiai maczedon bizottság meg akarta gyilkoltatni magát Károly királyt is, mint a ki utjában áll Bulgária nagyzoló politikájának. A maczedon bizottság romániai működéséről különben a következőket írják Bukarestből:
Floresou vizsgálóbíró megtalálta az összes leveleket és terveket és irományokat, a melyek a Károly király elleni bolgár összeesküvésre vonatkoznak. Károly királyt az őszön akarják meggyilkolni Sinajában, a hol a király minden nap nagyobb sétákat tesz minden kíséret nélkül.
Még május 7-ikén (ó-naptár szerint) Algin tábornok, volt rendőrprefektus, három gyanus bolgárt tartóztatott le, névszerint Ikonomovot, Petrovot és Bosnyakovot. A náluk talált okmányokból kiderül, hogy május 10-én, a nagy nemzeti román ünnep alkalmával- mikor a király rendszeres kocsikázást tesz a város főutczáin és mikor igen könnyű közelébe jutni- a királyt meg akarták volna gyilkolni bombával. A bombát meg is találták Ikonomov lakásán. A király azonban kifejezte azt az ohajtását, hogy a tervezett merénylet ne szivárogjon ki és a bünösöket egyszerüen utasítsák ki az országból. Igy is történt. Csak most tudta meg Bukarest főváros, hogy május 10-én miért nem tette meg a király a szokott sétakocsikázást a város kivilágított föbb utczáin. A szófiai forradalmi bizottság azonban nem mondott le a merénylet tervéről, hanem egy uj tervet készített elő, a melyet októberben akartak volna végrehajtani Sinajában.
A bukaresti lapok külön kiadásokban közlik a bolgárok összeesküvésének ujabb részleteit. Az eddig befogott bolgárok tudnak az összeesküvésről. Ezek mindent bevallottak, azt is, hogy az összeesküvésre vonatkozó iratok és tervek sokáig Bukarestben egy főrangu személyiségnél voltak elrejtve.
A Patriotul félhivatalos jellegü lap aug. 26-iki rendkívüli kiadása jelenti, hogy az összeesküvés terve a következő volt: A királyt októberben akarták meggyilkolni és ugyanaznap a több ezerre rúgó bolgár-macedon bandák, melyek Ruszcsukban és Sumlában katonai gyakorlatot tartanak abban az időben, bolgár tisztek fölügyelete mellett, hirtelen betörtek volna a Dobrudzsába és kihasználva a Bukarestben uralkodó nagy zavart, e tartományt megszállják s kikiáltották volna Bulgáriához csatolását.
A román király uralkodónknál
Már régebben el volt határozva, hogy Károly király látogatást tesz Ischlben uralkodónknál. Az ujabb események fontossá teszik a látogatást. Károly király augusztus 28-ikán utazott el, még pedig a külügyminiszter és a katonai kabinet iroda főnökének kísretében.
Gróf Goluchovcsky oszták-magyar külügyminiszter is Bécsből Ischlbe utazott.
