Az üvegnek hatalmas versenytársa támadt, Pollák Frigyes és Ripper Kurt bécsi kémikusok találmánya, a pollopas. Ez a karbamidból és formaldehidből készülő szilárd kolloid teljesen színtelen és átlátszó, akár a legtisztább szilikátüveg, de e mellet olyan előnyös tulajdonságokkal is rendelkezik, hogy a használatban, hacsak az a nem lesz túlmagas, az üveget hamarosan túl fogja szárnyalni.

Keménysége ugyancsak akkora, mint a mészpáté, de e mellett kitűnően esztergálható, csiszolható, és így fel dolgozása sokkalta egyszerűbb és változatosabb az üvegénél. Minthogy fénytörése 1.6-1.9 közt változik, vagyis a flintüvegével egyezik, számos optikai célra fel is használható, könnyű festhetősége folytán pedig színes dísztárgyak és esetleg ékkövek pótlására lesz alkalmas, noha az utóbbi esetben csekély keménysége miatt aligha fog nagyobb tért hódítani.

Annál szebb jövője van a pallopasból készült ablak- és tükörlapoknak, mert 2230 kg nyomási- és 510 kg hajlítási szilárdságuk mellett súlyuk csak félakkora, mint a közönséges üvegtábláké, s ezenkívül még rendkívül elasztikusak is, úgyhogy védőszemüvegek és automobil szélfogó ablakok gyártására sokkal alkalmasabbak a törékeny üvegnél. Rendkívül sokat ígér a pollopasnak az a sajátsága is, hogy az ultraibolya sugarakat könnyen átengedi; tüdőszanatóriumok és kertészeti üvegházak ablaktábláira alkalmasabb anyag el sem gondolható.

Az a körülmény, hogy a pollopas hideg vízben vagy alkoholban teljesen oldhatatlan, s bármiféle diffúz festéket könnyen felvesz, a fotográfiában is jövőt biztosít neki, gyártásának egyik félterméke pedig Schellunoldat néven mint ragasztó és impregnáló anyag kerül forgalomba s a textiliparban és nyomófestékek keverésére találhat alkalmazást. Tűzállóvá azonban a szöveteket nem teszi, mert a pollopas, mint organikus anyag, 200°-on maga is meggyullad és kevés hamu hátrahagyásával elég.

T.