A kvarclámpa eddig leginkább az orvosi alkalmazásokból ismeretes. Fénye ibolyántúli sugarakban gazdag, ezeknek hatását használják fel. Most ez a lámpa új alkalmazást nyer az anyagvizsgálat terén. Külsőleg nem látszó különbségeket vagy a vizsgált anyaghoz kevert tisztátlanságokat észre lehet venni, ha a testeket ibolyántúli fénnyel világítjuk meg.
Ilyen sugarak hatására nagyon sok anyag, még pedig valószínűleg több, mint eddig gondoltuk, fluoreszkál. De ez a színes fluoreszkálás rendesen olyan gyenge, hogy a megvilágítás tartama alatt nem látszik, mert a ráeső fény túlsugározza. Olyan fényforrás kell, amely láthatatlan fényt bocsát ki, de fluoreszkálást mégis előidéz. Ilyen a kvarclámpa, miután sikerült olyan szűrőt találni, amely a látható sugárzást elnyeli, de az ibolyántúli sugarakat átengedi.
A lámpa maga dobozban van. Mint ismeretes, a fény úgy keletkezik, hogy két higanyelektrod között kisülést keltünk. Ennek megindítása végett a lámpát kissé meg kell dönteni, hogy a két higanyelektrod rövid ideig összeérjen. Az elforgatást kívülről kar segítségével lehet eszközölni. A lámpa alatt van az üvegszűrő, amely az ibolyántúli sugárzást a doboz alá engedi. A szűrőt ki lehet venni, ha a teljes fényt akarjuk felhasználni. A szűrőt a doboz hátsó lapjára is lehet szerelni, mikor a fényt vízszintes irányban kívánjuk kivezetni.
A következőkben a lámpának néhány érdekesebb alkalmazását említjük meg. Az X-sugarak bőrünkön gyulladást okoznak, ha huzamosabban érik. Mikor ez az elváltozás közönséges fényben még nem látszik, ibolyántúli fényben már észrevehető. Ilyenkor még könnyebben lehet gyógyítani.
Ha a lámpát a szűrőn át nézzük, szemünk előtt ködöt látunk. Ez onnan ered, hogy a szemlencse és az üvegtest fluoreszkálnak és ennek fényét az idegek mint ködöt érzik. Ha valakinek hamis és ép fogai vannak és arcára ennek a lámpának sugarait vetjük, akkor az ép fogak a sötét arcon világítanak, a műfogak sötétek maradnak. A kéz sötét az ibolyántúli sugarak ráesésekor, ellenben a körmök világítanak.
Olyan papírfajok, amelyek közönséges fényben megegyező színűek, ibolyántúli fényben különböző színben fluoreszkálnak, mert más anyagokat dolgoztak fel bennük. Ezt fel lehet használni a papír eredetének kutatására és hamisítások felismerésére. Ha a papíron olajfolt van, ez az olaj minősége szerint különböző színben fluoreszkál. A szalicilsavas nátriumnak minden kis szeme fényesen világít.
Vérnyomok feltűnően fluoreszkálnak. A drágakövek és gyöngyök különböző színben világítanak. Így a természetes japán gyöngy különbözik a tenyésztett gyöngytől. Ilyen célokra már több eszköz van forgalomban. Ez a módszer sokszor rendkívül érzékeny. Olyan chininoldat, melynek töménysége 1:100 millió, még fluoreszkál.
M. J.