A betegek legjobb tápláléka a tej, mert ez tartalmazza a legkönnyebben megemészthető alakban mindazokat a tápanyagokat, amelyekre az embernek szervezete felépítéséhez és fenntartásához szüksége van.

Mégis azt tapasztaljuk, hogy betegellátásnál, amidőn a szervezet helyreállítására kell törekedni, a tej nem szerepel oly mértékben, mint amennyire foglalt tápanyagok minőségi tulajdonságainál fogva indokolt volna. A tej mellőzését különféle okokra lehet visszavezetni.

Vannak szubjektiv és objektiv okok. Jelen közleménynek a célja az, hogy rámutassak ezekre az okokra és előadjam azokat a módszereket, amelyek véleményem szerint alkalmasak arra, hogy a természetes tejet, természetes jellegének épségben tartása mellett a betegek táplálására alkalmassá tehetik.

Vannak betegek, akik a tejnek valamely alkotórészét nem tűrik, mert betegségük olyan természetű, hogy ez ártalmukra van. Ilyenek a cukorbetegek, akik a tejet nem élvezhetik, mert sok cukrot tartalmaz (a tej száraz anyagában kb. 40% a tejcukor); de ha a tejből a cukrot távolítjuk, akkor egészségük veszélyeztetése nélkül élvezhetik.

A vesebetegek részére a tej volna a legfontosabb táplálószer, de nem élvezhetik, mert a sok fehérje megárt nekik. A fehérje mennyiségének csökkentése által a tej vesebetegek részére is alkalmassá válik. Ezek a betegek szubjektiv okok miatt sem élvezhetik a természetes tejet, de célszerűen átalakítva, éppen ezeknek válik a tej a legáldásosabb táplálószerükké.

Lázas betegeknek vagy lábbadozóknak, akiknek szervezete a betegség folytán leromlott, tüdőcsúcshurutban szenvedőknek vagy tüdőbetegeknek, vérszegényeknek, idegbetegeknek, terhes nőknek, szoptató anyáknak, akiknek bőséges, de könnyen emészhető táplálékra van szükségük, továbbá azoknak, akik az emésztőszervek megbetegedésében szenvednek, szívbajosoknak és érelmeszesedésben szenvedőknek, akiknek ízlésüknek megfelelő és könnyen emészhető táplálékra van szükségük, legalkalmasabb táplálék volna a tej, mert semmiféle más táplálószerben nem találjuk meg a táplálóanyagokat olyan könnyen emészthető alakban, mint éppen a tejben.

Az orvos ezeknek a betegeknek ajánlja a tejtáplálékot, de a beteg rendszerint nem örül neki, sőt gyakran ellenszenvvel, sőt néha undorral utasítja vissza a tejet. Mi ennek az oka? A tej 86-90% vizet és csak 10-14% szilárd táplálóanyagot tartalmaz, minélfogva a szükséges mennyiségű táplálóanyag a tejben túlságos nagymennyiségű vízzel van fölhigítva.

A sok víz a táplálóanyagfelvételt korlátozza és ellenszenvessé teszi. Voit szerint közepes munkát végző embernek napi 3000 és nyugvásban lévőnek 2500 kaloriára van szüksége. Egy liter tej kaloriaértéke 650; ennélfogva ha a beteg csak tejjel akarna táplálkozni, napi 4 liter tejre volna szüksége. Ennyit képtelen meginni, sőt még a vegyes táplálék felvétel mellett is képtelen táplálóanyagszükségletének számbavehető részét tejben enni meg.

Ha azonban a tejben a szilárd táplálóanyagokat annyira gyarapítjuk, hogy szárazanyagtartalma 20-24%-ra emelkedik: ellenben a tej természetes jellege ne változzék, tehát a töményített tej íze, zamatja a természetes tejével megegyezzék, akkor mindazok a nehézségek, amelyek a betegeknek tejjel való táplálásánál jelentkeztek, teljesen megszűnnek.

Mindezeknek a gyógytejeknek készítésére alkalmasnak találtam régi találmányomat, mely szerint lehetséges szénsavval, nyomás alatt, a tejet megalvasztani, illetőleg vízben oldható és nem oldható alkotórészekre bontani.