Gróf Bethlen István miniszterelnök néhány héttel ezelőtt egy nyilatkozatában leszögezte, miszerint elérkezettnek tátja az időt az Oroszországnál való tárgyalások föltételére. A miniszterelnöknek erről a nyilatkozatáról több kormánypárti képviselő, akik csak a közelmult napokban érkeztek vissza finnországi tanulmányutjukról, Helsinkiben értesültek, ahol az orosz diplomácia képviselőivel, annyival is inkább, mivel bizalmas körben már elutazásuk előtt is tárgyaltak az orosz szerződés lehetőségeiről. Munkatársunk érdeklődött a tahitótfalusi beszámolón a Finnországban járt képviselőknél afelől, hogy az orosz-magyar kérdés ezidő szerint milyen stádiumban is van?
A képviselők kijelentéseiből megállapítható, hogy illetékes körök a legkomolyabb formában foglalkoznak az orosz-magyar szerződés kérdésével s ez a szerződés nem csupán kereskedelmi jellegű lesz, amint azt eddig hittük. hanem diplomáciai szempontbál is közelebb visz bennünket Oroszországhoz. Nagyon valószínünek tartják, hogy belpolitikánkat érinteni fogják az oroszokkal fölveendő tárgyalások a ennek értelmében nem lehetetlen, hogy a közeljövőben esetleg szövetségbe kerülünk Szovjetoroszországgal.
Munkatársunk beszélt erről a finn tanulmányúton résztvett Örffy Imrével, aki a következő nyilatkozatot tette:
- Nagyon örülök, hogy alkalmam nyilik ebben a kérdésben nyilatkozatot tenni. Finnországból azzal az elhatározott szándékkal tértünk haza. hogy az orosz-magyar kérdést szőnyegre hozzuk. A magyar közvélemény legfontosabb szempontnak a gazdasági szempontot tartja, mi azonban ezt csak másodrendű kérdésnek tekintjük.
- Véleményünk szerint olyan nagy ethnikai egységet, mint amilyen Oroszország és amelynek földrajzi fekvése föltétlenül predesztinálóan hat sorsunkra, a magyar külpolitikából lehetetlen hosszu időre kikapcsolni. Bármennyire is szöges ellentétben áll a szovjetbelpolitika a magyar belpolitikával, nem szabad elfelejtenünk, hogy a külpolitikai irányzatok mindig függetlenek a belpolitikától. A szovjet külpolitikája éppen olyan nacionalista és sovén az orosz állam boldogulása szempontjából, mint bármely nacionalista, államé.
- Nemcsak politikai informálódás szempontjából tartom szükségesnek a diplomáciai viszony fölvételét, hanem azért is, mert nagyon el tudnék képzelni konkrét külföldi célokat, amelyek eléréséért a két ország szoros érdekközösségénél fogva együtt harcolhat.
Attól nem félünk, hogy ez belpolitikai bonyodalmakat okoz, mert már most is biztos tudomásunk van arról, hogy a szovjet a kommunista agitációt külföldön és főként Európában lényegesen enyhíteni fogja.
Erődy-Harrach Tihamér, aki szintén résztvett a külföldi tanácsokozásokban, a követezőképen nyilatkozott:
- Finn tanulmányunk legfontosabb része az orosz kérdés tanulmányozása volt. Ma egészen más szemmel nézzük kérdést, mint azelőtt. Teljesen tájékozott oldalról információkat nyertünk egyrészt a mai orosz belpolitikai viszonyokról, másrészt betekintést nyertünk az orosz probléma külpolitikai vonatkozásaiba. Éppen elutazásunk idején érdekes események játszódtak le Oroszországban, kapcsolatban Zinovjevéknek bizalmas tanácskozásaival, másrészt a szovjet kormány terveit és szándékait illetően. A Komintern működésének korlátozása megkezdődött, amikor a Cseka hírhedt elnöke, Dzserzsinszki meghalt.
- Hivatalosan közölték velünk, hogy a szovjetkormány tudatában van annak, hogy a féktelen külföldi agitáció sok kellemetlenséget okoz gazdasági és külpolitikai szempontból és nagy anyagi áldozatok árán sem jár jelentős eredményekkel. Eszt- és Finnországban konzervativ kormány uralkodik és mégis mindkét országban ott van a szovjet diplomatája. Bennünket a kérdés abból szempontból érdekel elsősorban, hogy Oroszország volt az egyedüli hatalom, amely a trianoni szerződéshez nem járult hozzá.
- Véleményünk szerint az orosz állammal való összeköttetésnek hatalmas külpolitikai jelentősége lesz. Belpolitikai szempontból szintén nem látok veszedelmet, mert a létesítendő megállapodásban garanciákat kaphatunk. Ami az összeköttetés időpontját illeti, ez lefolytatandó tanácskozások idejétől függ, természetesen hosszabb időt vesz idénybe. Végül megkérdeztük Görgey Istvánt is, aki a következőket mondotta:
- A helyzet ismeretében el tudom képzelni a legjobb viszonyt Magyarország és Oroszország között és nem tartom lehetetlennek azt sem, hogy hamarosan fegyveres szövetségre tépünk Oroszországgal.
Értesülésünk szerint egyébként az orosz-magyar kérdés egy-két hónapon belül aktuálissá válik és beavatottak ugy tudják, hogy az egész ügy megoldása összefüggésben áll Magyarország és Románia jelenlegi viszonyával.