Peking ostroma

A szövetséges csapatok bevonulásakor komoly harcz volt a külső városban. A szövetségesek dinamittal fölrobbantották a szent város falait s megostromolták. A szövetségeseknek nagy segítségére volt helyi ismereteivel négyezer benszülött keresztény khinai.

Az ostrom napján a japánok hajnalhasadta elött kezdték meg a harczot. A khinai csapatok egy része a császári várost védte. A szövetséges hadak parancsnokainak tulajdonképen az volt a tervök, hogy 15-én általános támadást intéznek a város ellen. A csapatok azonban nagyon ki voltak merülve, mikor a várostól keletre öt mérföldnyire levő táborba értek, a hol szakadó esőben szabad ég alatt a rozsföldeken kellett hálniok.

Egyszerre erős puska- és ágyudörgés riasztotta fel a tábornokokat, a kik ebből azt következtették, hogy a brit követséget keményen megtámadták. Erre aztán rögtön előre nyomultak és pedig külön –külön az angolok, amerikaiak és francziák a folyó balpartján, az oroszok és japánok pedig a folyó jobbpartján. A japánok azután a khinaiak kemény ellenállása mellett a város éjszaki része felél vették az utjokat, a hol a japán tüzérség heves harczba keveredett a khinaiakkal. Az angolok és amerikaiak kevés ellentmondásba bukkantak, csak mikor már a városba benyomultak, került harczra a dolog az utczákon. Végre a csapatok egy csatornán keresztül benyomultak az idegen telepre.

A szövetséges csapatok első dolga volt a követségek fölmentése után, hogy megtámadták a császári várost, az udvar székhelyét, mely külön van kerítve falakkal Pekingben s magába foglalja az uralkodó család palotáit, kertjeit, maga is erős város, közepén elég nagy tóval.
Peking megszállása után a harcz még tovább tartott a városban. Az a nap, mikor a követeket fölmentették, ostrom alá vették a császárvárost, a melynek megerősített falai közé bemenekültek mindazok a khinaiak, a kik idejében el nem futhattak a szövetségesek elől.

Két napi ostrom után benyomultak a szövetségesek a szent városba, mely Khina titkait őrizte. Idegen ember még nem fordult meg a császári palotákban, idegen szem eddig csak messziről sem láthatta s most az ágyudörgés, kardcsattogás között bevonultak Khina féltékenyen őrzött szentélyébe az idegen katonák. A pekingi szent város drága kincseit, ugy mondják a táviratok, az özvegy császárné magával vitte, vagy elásta. A szövetségesek Peking megszállásával korántsem állították helyre a békét, mert a felkelő vezérei a császárnéval együtt az ország belsejébe vonultak s a míg ő velük nem számol le, addig nem lesz béke és nyugalom.

A császári család menekülése. Az özvegy császárné, a császár, Tuán herczeg szerencsésen elmenekülttek, alkalmasint Senzi tartományba. A császárné állítólag nagy összeg pénzt vitt mágával. Ezerötszáz testőr kiséri. Japán lovasság indult üldözésére, de ugy látszik, hogy a császári család már megmenekült.

Két hónapi ostrom után a követségeknél mindössze 75 ember esett el, köztük nyolcz orosz. Megsebesült 120 ember, köztük 115 orosz.