Bár a nemzetgyűlés szünetre, pihenőre ment s egyik-másik miniszter is szabadságra utazott, az állami gép nem áll meg; folyik a munka.
Egyrészt új törvényjavaslatok készülnek, melyeket az őszi tanácskozások idején kell a nemzetgyűlésnek letárgyalni, másrészt pedig nagy beruházásokat eszközöl az állam.
Sok millió aranykoronát fordítanak közmunkák végzésére.
Hogy hát minő célokra kell a pénz, annak a megállapítása most folyik s a legközelebbi minisztertanács fogja ezt határozattá emelni. Minden vonalon éreztetni fogja ez hatását a közgazdasági élettel, mert annak a majdnem száz millió aranykoronának melyet erre a célra használnak fel, meglesz a vérfelfrissítő hatása.
A forgalmi adónál is most léptetik életbe a fánál, faszénnél s egypár közszükségleti cikknél azt az újítást, hogy csak egyszer kell utána fizetni, s így megszüntetik azt a nagy igazságtalanságot, ami eddig fennállott, hogy a kisembert sújtotta legjobban azáltal, hogy ő hozzá jutott az árú a legtöbb kézen keresztül s épen ezért ő vásárolta meg azt a legdrágábban.
Kívánatos lenne, hogy ezt az úgynevezett egyfázisos adózást az egész vonalon életbe léptesse a kormány, mert így igen sok zaklatástól is megszabadulna a közönség. Ennek a célnak érdekében harcolt eddig is a Kisgazdapárt s fog érte harcolni ezután is, mert az igazságot érvényesíteni akarja s az igazság pedig az, hogy nem szabad a kisembereket sújtani a legjobban a forgalmi adóval.
A városok-községek kölcsönügye is közeledik a megvalósuláshoz.
Eddig nem tudtak a községek kölcsönökhöz jutni, ha fontosabb beruházásokat kívántak megvalósítani. Most a kormány kezdeményezésére külföldi pénzcsoportokkal folynak egy ilyen kölcsön felvételére vonatkozólag a tárgyalások, még pedig a legkedvezőbb kilátásokkal, úgyhogy rövidesen megtörténik a teljes megegyezés, amely a mai pénzügyi viszonyokhoz mérten, kedvező kamat mellett s könnyen törleszthető részletekkel, lehetőséget ad a háborús és az utána következő forradalmi évek mulasztásainak pótlására.
A csehek vámszerződésével kapcsolatban nagy nyugtalanság lépett fel magyar mezőgazdasági körökben, mivel eddig Csehország volt egyik legfőbb fogyasztója a magyar gabonának s állatnak. A magas vámokkal kapcsolatban ez a piac ránknézve jóformán veszendőbe ment.
Szerencsére Olaszország nagy keresletet mutat a magyar gabonával szemben s Németország is nagy tömegeket vesz fel. Igy nem kell attól tartani, hogy a magyar termények felvevőpiac hiányában, értéküket vesztik.
Másrészről azonban maguk a csehek is belátják, hogy túllőttek a célon s egy újabb megegyezéses tárgyalás lehetőségét készítik elő. Erre kényszeríti őket a cseh nagyipar érdeke, mert annak viszont Magyarország volt egyik legerősebb fogyasztója.
Állattenyésztésünkre igen nagy fontossággal bírnak az osztrákokkal s a jugoszlávokkal megkezdett s most már befejeződésükhöz közeledő állategészségügyi tárgyalások.
Mindkét állam sürgeti ezeknek mielőbbi befejezését, mert a kölcsönös engedékenységgel létrehozott megállapodás valamennyi érdekelt fél közgazdasági érdekeit kielégíti s egy jövendő jobb kapcsolat előfeltétele.
