Nincs ember, aki ne tudná, hogy a föld tulsó felén, Amerika földjén, sötét éjszaka borul mindenre s pihenni térnek a munkától fáradt dolgozók, amikor itt nálunk felvirrad a napi robotra serkentő hajnal. A nappal és éjjel más-más időpontban köszönt be a föld minden tájékán s amikor Budapesten éjfélt jelez az óramutató, messze Ausztráliában, Sydney városában csaknem egy félnappal vannak előbb, mert ott délelőtti tizenegy órát mutat az időmérő szerszám.
Különös dolog elképzelni, hogy amikor a budapesti ember már ebédjétől kel fel, déli egy óra tájban, Buenos-Airesben, Dél Amerika egyik nagy városában, reggelijét fejezi be a munkára siető hivatalnok, munkás vagy kereskedő, hogy nyolc órakor már elsiethessen hazulról. New Yorkban azonban ekkor reggeli hét óra van, tehát éppen felkelnek.
De Amerika nyugati partján, a nagyvárosban, San-Franciscóban még csak korahajnalra jár az idő: félnégyet jelez az óra. Ott olyankor zárják be az éjjeli mulatókat s a környékről megindulnak a gazdák, földmívelők, vagy amint amerikában mondják: a farmerek szekerei, így a nagy város lakóinak beállítsák az élelmet.
San-Francisco a roppant terjedelmű Csendes-Oceán partján van vele csaknem egyvonalban fekszem szemben Japán fővárosa, Tókió. Mikor San Franiscoban, hajnalra jár az idő, Tokió apró termetű japáni lakóinak még csak esti kilenc órára mutat az időmérő szerszáma. Az apró, bambuszfából összeállított és tolható ajtókkal lugassá telt japáni házakban lég csak ilyenkor kezdőnek az éjszakai pihenéshez, ilyenkor sereglenek módosabbak a mulatókba, ahol a híres énekes és táncos-leányok, a japáni gésák szórakoztatják a mulatságot keresőket.
Mellékesen megjegyezve, Honoluluban ilyenkor fordulnak az emberek befelé ágyukban mert ott még csak félkettő van, míg Sydney városában éppenhogy lefeküdtek este tízkor. Viszont Jáva szigetén az alkonyat érkezett meg este hét órára, hogy a forró földöv meleg napjának elmulta után a fáradt emberek vacsorához ülhessenek.
Hogy a földi élet ilyen különös beosztással alakul, annak végtelenül egyszerü a magyarázata. A földgolyó az egyszerű és gyermekjátékokból is jól ismert pergettyűhöz hasonlóan forog saját tengelye körül. Minden huszonnégy órában körülfordul egyszer s a fordulat ideje alatt más-más pontját forditja a nap felé esik, ott az áldott sugarak meghozzák a hajnalt, amelyik pontja pedig az ellenkező oldalon elfordul a naptól, ott a pihenést, a fáradalmak után való megnyugvást hozza el az éjszaka.
Kérdéses, hogy például a budapesti emberrel nézve van-e valami jelentősége annak, ha tudja: milyen időpontot jelez az óra a világ más helyén. Amig a távirót, a rádiót fel nem találták, amig a kereskedelem be nem hálózata a földgömböt, ennek nem volt nagy jelentősége. De ma amikor a föld egyik feléről percek alatt viszi el az üzenetet a dróttalan táviró, igen fontos, hogy valami nagyjelentőségű kereskedelmi távirat olyan időben jusson el a föld másik felére, amikor ott nappal van, tehát azonnal intézkedhetnek s mindent úgy rendezhetnek, hogy nagy értékek ne menjenek veszendőbe.
A világóra segiti ki az embereket, hogy minden pillanatban tudják: mennyi az idő föld más részén. Berlinben ilyen óra áll rendelkezésére a postán. Az óra lapja a nap huszonnégy óráját mutatja, mégpedig felső fele sötétre van festve, alsó fele világos és így könnyen leolvasható az óráról, hogy a mutatók éjszakát, vagy nappalt jeleznek-e.
Az óralapon a föld térképe látható s egy-egy nevezetesebb város fekvési pontjáról nyúlnak ki a mutatók igen személtetően jelezve az időt. Ami magát az óra szerkezetét illeti, semmiben sem különbözik a megszokott órák berendezésétől. A különbség csak abban van, hogy az óra főmutatójához köralakban, csigaszerűen futó acélszalagot erősítenek s ezen a szalagon helyezik el a különböző iránytjelző mutatót.
Még egyszerűbben, magánhasználatra, vagy zsebóra gyanánt is lehet késziteni ilyen világórát. A huszonnégy órás beosztásra nincs szükség, elegendő a tizenkétórás beosztás. Az ilyen egyszerűbb órán a mutatókon rajta van a város neve, amelyiknek idejét jelzi az óra. Ha például Berlinben reggel kilenckor pillant valaki az órára és tudni akarja New-Zeelandban mennyi az idő, a hasonló felirású mutatót nézi meg, amelyik éppen nyolc órát jelez az ingaórát ábrázoló képen.
Ekkor még nem tudjuk, hogy nappali, vagy éjjeli nyolc óráról van-e szó. Ezen azonban könynyen segíthetünk, csak a csigaszalag futását kell követni szemmel s ha az óralap hatos számán túl van a New-Zeelandot jelző mutató, akkor ott esti nyolc óra van, minthogy Berlinben reggeli az idő.
Ha a londoni időt akarjuk megtudni, ugyancsak szemmel kisérjük a csigaszalag irányát s ez esetben az óralap hatos számát átugorjuk egyszer, ami éjjel időt jelez, de átugorjuk másodszor is, ami viszont már a nappali időt jelzi. Ilyen órával felszerelve mindig tudjuk mennyi az idő a világ nevezetesebb helyein s az egyszerű szerkezet mégis alig valamivel teszi drágábbá az órát.
Még annyit tehetünk az elmondottakhoz, hogy a tengerészeket és a világkörül utazókat különösen érdekli: hogyan is áll az idő a világ más-más részén. Mert ha például egy utazó elindul világkörüli útra és nyugati irányból halad kelet felé, az a különös dolog történik vele, hogy a föld teljes megkerülése után kereken egy napot nyert. Vagyis ha ötven napra tervezte utazását, a valóságban ötven napi útról megérkezve, a naptár egy nappal kevesebbet mutat.
Ennek oka az, hogy a földgolyó mindennapos tengelyforgásához maga is hozzátett útjával egy fordulatot. Viszont ha az út iránya fordított és keletről haladt nyugat felé, éppen az ellenkező eset történik meg: a földkörüli utazó veszit egy napot s noha útja a valóságban ötvenszer huszonnégy óráig tartott, a naptár az ötvenegyedik napot mutatja. Az út közben természetesen ez a huszonnégyórás nyereség vagy veszteség aszerint változik, hogy a föld melyik részére jutott el az utazó kiindulási helyéről.
Világórák:
Világóra a berlini postahivatalban. A hatalmas óralap ti földgömb térképét ábrázolja, amelyből elmés módon nyúlnak ki a mutatók a huszonnégyórás beosztás felé, hogy jelezzék az időt a föld különböző pontjain. A sötét alapon levő számok az éjszakai, a világos alapon
levők a nappali órákat jelzik.
Világóra a szoba falán. Csigaalakban futó szalagon helyezkednek el az óra mutatói, amelyek egy-egy város nevét viselik s egyetlen tekintetre pontosan jelzik, hogy mennyi az idő a föld különböző pontján.
Világóra a mellényzsebben. Ahogy a szoba falán elhelyezett ingaórát fel lehet szerelni különböző mutatókkal, amelyek a föld nevezetesebb pontjain levő időt jelzik, hasonlóan egyszerű és olcsó szerkezettel szerelhető fel a képünkön látható zsebóra is.
