A hőmérsékleti maximumoknak pontos és megbízható meghatározása meglehetős kényes dolog. A legnagyobb melegek ugyanis olyan helyeken észlelhetők, hol a talaj száraz homok, vagy szikla, melyet a Nap szinte izzásba hoz. Nagyon körülményes a hőmérőket a talaj sugárzó melegétől óvni és megbízható adatokhoz jutni.

A kellő elővigyázat mellett végzett mérések a következő maximumokról számolnak be. A legnagyobb meleget eddig egy hétnapos melegperiodusban, 1913 július 10-én mérték a kaliforniai és nevadai határon elterülő „Halálvölgy”-ben, mely igazán megérdemli ezt a nevet; a hőmérséklet ezen a napon ugyanis 56.6-C° volt.

Az északamerikai (Arizona, Kalifornia, Újmexikó) sivatagoknak egyéb pontjain, így Salton, Mammoth Tank, Mohawk Summit mellett 51-54.4° maximumokat észleltek. Az ausztráliai Új-Délwales belsejében 1845 január 21-én a hőmérő 54°-ot mutatott. Az Alsó-Euphrátes mellett Basra-ban 1921 júliusában 53.8° volt a hőmérséklet, a Murzuk és Kuka közti karavánút mellet fekvő szaharai

Kassar oázisban pedig, mely nagy hőségéről mindig híres volt, májusban 53°-ot mértek. Majdnem ugyanilyen magas maximumokat észleltek az indiai sivatagban is. Az itt felsoroltaknál magasabb adatok nem fogadhatók el megbízhatóknak – A hőmérsékleti minimumok megállapítása szintén nehézségekbe ütközik Mivel a higany -39.5°-nál megfagy, az alacsonyabb hőmérsékletek mérésére az alkoholos hőmérőt használják; ez pedig nem mutat olyan pontosan, mint a higanyos.

A sarkkutatók Floeberg Beach mellett -58.8°-ot, a Lady Franklin-öbölben -57.1°-ot és az előbbieknél 16°-kal délebbre fekvő (66° 401 É. Sz.) Fort-Confidence mellett -57.8°-ot mértek. A Crozier-fok és az Evans-fok közötti szánutazása alkalmával -59.9°-ot észleltek.

Mindezeket veri azonban a hetvenes években ismeretessé lett szibériai „hideg pólus” Werchojansk mellett, hol az évi középminimum -62.2°, az 1892 januári minimum pedig -67.8° volt; 1885 január 15-én pedig -68°-ra szállt alá a hőmérő.

Érdekes, hogy, földünk legmelegebb és leghidegebb pontjai hegyrajzilag nagyon hasonlítanak egymáshoz. A kaliforniai „Halálvölgy” épp úgy egy teknőszerű bemélyedése a terepnek, melybe a nap sugarai úgy tűznek bele, mint egy homorú tükörbe, mint a szibériai Jana völgye, melyben a kisugárzás által lehült levegő gyülekezik össze. A nagy melegnek és nagy hidegnek létrehozásához egyformán a konkáv földfelületi formák játsszák a főszerepet.
B. E.