Azt mindenki tudja, hogy a folyóvíz homokjában, iszapjában, hordalékjában mindig található arany; igaz, rendesen olyan kis mennyiségben, hogy kimosása nem fizeti ki magát. Kevésbbé ismeretes ellenben, hogy a folyóvíz maga is tartalmaz, természetesen még kevesebb aranyat.

Haber és Jaenicke  a Rajna vizéből két helyen vett próba aranytartalmát vizsgálták meg, végtelenül finoman kidolgozott chemiai módszerekkel, melyeket az arany elenyésző csekély mennyisége miatt kellett alkalmazni. Kitűnt, hogy az arany eloszlása a folyó vizében nagyon egyenlőtlen.

Tíz Karlsruhe mellől merített próba arany tartalma 0 és 10.3. 10-9 g között, ezüsttartalma pedig 0 és 25-2.10-9 g között ingadozott literenkint; tizenkét más leverkuseni próba literenkint 0.8 1. 10-9 g aranyat, illetőleg 0-65.2. 10-9 g ezüstöt tartalmazott. Az arany és ezüst viszonya 0-12 között ingadozott.

A Rajna vizének aranytartalma tehát köbméterenkint 0,003 mg , kb. 0.003 mg ezüst van egy köbméter vízben. Ennek ellenére a Rajna évenkint kb. 200 kg aranyat visz a tengerbe; az arany nagy értéke mellett sem lehet természetesen ennek a mennyiségnek valami módon való kivonására gondolni. Az arany és az ezüst is a vízben valószínűleg nem oldva van, hanem organikus részecskék vagy más idegen anyagokba kötve lebeg a vízben.

B. E.