Harmincöt éve áll fönn a belga Boerenbond (kiejtve: Burenbund).
A világ egyik leghatalmasabb földmívelő szervezete ez, mely pünkösd hétfőjén ünnepelte Löwen városában harmincötéves jubileumát.
Ahány flamand faluja van a belga királyságnak, mindegyikben van szervezete a Boerenbondnak. De a vallon falvakra is kiterjed a működése. Belgiumban ugyanis a nép többsége a hollandival egyforma flamand nyelven beszél. Csak a kisebb része – a vallon – beszél franciául. A két fél között nincs valami nagy barátság. De abban megegyeznek, hogy a földmívelő polgárságnak erős szervezetben kell tömörülni, hogy jogos érdekeit megvédje s a földmívelés jövőjét biztosítsa.
A búrokra még sokan emlékeznek.
Délafrikában küzdöttek hősiesen az angolok ellen. A búrok szabadságharca hónapokig tartott. Az angolok fölülkerekedtek ugyan, de kénytelenek voltak Krüger búr vezér népének meglehetős önállóságot adni. A délafrikai búrok Hollandiából vándoroltak Délafrikába. A belgiumi flamandok is ebből a vérből valók. Búrok ők is.
Búr annyit tesz, mint Bauer.
Ez pedig a földmívelőknek a neve a germán népeknél. A belga búrok gyönyörű ünnepén a délafrikai búr szabadságharcok jutottak eszünkbe. Ez a búr nép csodálatos fegyelmezettséggel és lelkesedéssel tüntetett a Burenbund (a belga Földmívesszövetség) székhelyén összetartása mellett.
Az ipari Belgiumban, ahol a vörös szocializmus olyan sok ipari munkást tart terrorja alatt, négyszáz falu ugyanannyi földmívelőszervezete vonult föl zászlók alatt s fanfáros zenekarokkal. Pontosan ötvenezer kisgazda vett személyesen részt a tüntető fölvonuláson, hogy tanuságot tegyen hite, hazaszeretete és a földmívelő polgári összetartás mellett.
A hercegérsek mondta a hálaadó istentiszteletet s a nagygyűlésen a miniszterelnök és földmívelésügyi miniszter beszéltek. Az európai agrárországok képviselői is ott voltak: franciák, hollandok, olaszok, spanyolok, svájciak, lengyelek, luxenburgiak s mi magyarok is.
Szívesen láttak bennünket, mert tudják, hogy nekünk is van Faluszövetségünk, melyben a hazafias, vallásos és öntudatos földmívelő polgárság mind nagyobb táborban egyesül. Mi pedig, akik ott és a földmívelők világszövetségének ott tartott ülésén képviseltük a magyar földmívelő polgárságot, csodálattal és örömmel néztük a hatalmas és erőteljes agrár ünnepet.
S ez az ünnep a maga gyönyörű arányaival kettőről győzött meg.
Először arról, hogy a földmívelő polgárság egységes táborát nekünk is ki kell építeni mielőbb hatalmas méretekben a Faluszövetségben, másodszor arról, hogy mégis van erő, mely a vörös áradatnak győzelmesen állja útját: a kereszt és föld testvérisége.