A fölmívelésügyi minisztérium a mezőgazdasági szakoktatás reformjának kérdésében nyilatkozatra kérte föl a Faluszövetséget, hogy álláspontját a május 17-én és 18-án tartandó értekezleten figyelembe vehessék. A Faluszövetség május hó 5-ére hívta össze azokat a szaktekintélyeket, akik a mezőgazdasági szakoktatás kérdésével eddig is foglalkoztak, hogy a fölvetett kérdésben a maguk nézetét ismertessék.
Az értekezletet Steinecker Ferenc, a Szövetség alelnöke nyitotta meg, majd Nagy Sándor igazgató terjesztett elő egy vázlatot, amely nagy vonalakban ismertette, mi volna a Faluszövetség programmja a mezőgazdasági szakoktatás reformja terén.
A tervezethez Szekeres Bónis bencés tanár szólt elsőnek hozzá, aki azt indítványozta, hogy a kérdést osszák részletekre.
Csöngedy Gyula nemzetgyűlési képviselő arra mutatott rá, hogy az elemi iskolai tanító gazdasági kérdésekben járatlan és ezért nem is tud gazdasági oktatást nyujtani.
Dobos Sándor, a jegyzők árvaház egyesületének alelnöke, is azt hangoztatta, hogy a népművelés eddigi eredményei bizonyítják, hogy a falu vezetőinek gazdaságilag képzett egyéneknek kell lenniök.
Grabovszky Miklós miniszteri tanácsos kifejti, hogy az alsó és felsőfokú gazdasági oktatás mai formájában helyes, csak a középfokú oktatás szorul átszervezésre.
Földes Géza polgári iskolai igazgató azt hangoztatja, hogy az elemi oktatásnak tényleges folytatása kell legyen a középfokú oktatás.
Buday Barna gazdasági főtanácsos, az OMGE igazgatója ismertette ezután az értekezlettel azt a tényt, hogy a falu lakossága nem szivesen engedi ki gyermekét a faluból. Ezért tehát, ha a falu népére akarunk hatni, a faluban kell őt megközelíteni a téli iskolák rendezésével.
Akik a tanfolyamokat vezetik, azoknak alaposan kell ismerniök a népet is s az oktatóknak nyáron gazdasági tanácsadókként kell szerepelniök.
Szükségesnek tartja a vándorszaktanári intézmény rendszeresítését, amely például Olaszországban nagyszerű eredményeket mutatott föl. A földmívesiskolákat fenn kivánja tartani, de ki kellene bővíteni speciális irányú tanfolyamokkal.
A felsőfokú gazdasági iskoláknál is módot kell adni a hallgatóknak arra, hogy speciális irányban képezhessék ki magukat. Nem kell új iskolákat létesíteni, hanem a meglévőket kell javítani.
Baróthyné Stégmüller Mária a nőnevelés kérdésének fontosságára hívta föl a figyelmet s ezzel kapcsolatban Szekeres Bónis tanár indítványozza, hogy a háztartási vándortanfolyamokat állítsák vissza.
Koncz János, a jegyzők országos egyesületének elnöke azt kivánja, hogy a tanítók egyúttal mintagazdaságok vezetői is legyenek és ezért megfelelő földbirtokot kell nekik juttatni.
Laurentzy Vilmos tanár a polgári iskolákból kivánja a fölmívesiskolák szervezését.
Geöcze Sarolta a kecskeméti gazdasági tanítóképző visszaállítását, a putnoki iskola továbbfejlesztését kivánja.
Novágh Gyula népművelési titkár kifejti véleményét abban az irányban, hogy az iskolánkivüli népművelést gazdasági oktatással kell mélyíteni.
Sajgó Ernő okleveles gazdász az állástalan gazdatiszteket kivánja alkalmazni gazdasági szakoktatóként.
Bene Lajos tanfelügyelő női népfőiskola létesítését tartja szükségesnek.
Bodor Antal azt kivánja, hogy a fővárosi árvaházakat telepítsék ki vidékre és az árvákból gazdasági embereket neveljenek.
Végül Steinecker Ferenc elnök ismertette az értekezleten kialakult véleményeket, amelyeket a minisztériumnak benyujtandó emlékiratban leszögeznek.
