A vetőmagtisztításról (Befejező közlemény)

Irta:Majoros József

Triőröknél (vagy ahogyan némely vidéken nevezik: tanároknál) is van etetőkészülék, melynél szabályozhatjuk a gabonamennyiséget; innen a mag egy hengerbe kerül, amelynek belső oldalán félgömb alakú mélyedések vannak. A henger forog, a kerek gyommag épen úgy bekerül a mélyedésbe, mint a hosszúkás gabonamag.

Az egyik oldalon belülről egy söprű van fölszerelve, amely a kiálló gabonaszemet kisöpri, míg a gömbölyű gyommagot nem bírja, az a henger további fordulásánál esik ki egy középen elhelyezett vályúba. A kisöprött gabonaszem pedig gurul lefelé, míg a henger végén körben levő nagyobb nyílásokon kiesik.

Az újabb triőröknél a henger felső hármadán vagy negyedén, hosszúkás nyílások vannak, melyeken a hosszúkás gyommagvak esnek ki. Továbbá föl vannak szerelve osztályozó hengerrel, amely a belső hengert veszi körül.

Legjobb a belső hengerből mindjárt kettőt venni, búza, rozsnak 5mm-es nyílással; árpa, zabnak 6.5 mm-el. A forgási sebesség 10-20 fordulatszám között ingadozik percenként. Minél hosszabb és nagyobb átmérőjű a henger, annál gyorsabban kell forgatni.

Minden rendes gazdaságban kell lenni gabonarostának és egyszerű szerkezetű triőrnek (konkolyozónak).

Búza és rozs osztályozására vannak még röperő alapján osztályozó gépek is.
Ezek kiválasztják a vetőmagnak legalkalmasabb, legtökéletesebb szemeket. Ilyen a Kayser-féle centrifúg. Egy hengerre felül nagyobb, alul kisebb körre pálcikák vannak fölszerelve, melyek között levő nyílás alulról fölfelé fokozatosan szélesbedik. Ebbe a hengerbe majdnem fenékig benyúlik középen egy etetőgarat.

Ha már most a földre függőleges tengely körül forgatjuk a hengert, a búza csúszik fölfelé. Minél súlyosabb, annál magasabbra és a legsúlyosabbak a pálcikák vége felett a felső peremen jönnek ki. Tapasztalati tény, hogy vetőmagnak legjobb a legsúlyosabb szem. Ezek a kalász alsó részén szoktak lenni; ha ilyen magot vetünk el, az ebből fejlődött kalásznál hosszabb és tömöttebb lesz ez a rész.

---

Árpánál és zabnál nem használhatjuk a Kayser-féle gépet, mert ezek érdesek és így a fölfelé csúszásukban akadályozva vannak.

Speciálisan zabvetőmag osztályozására Cribleur (Kriblőr) nevű francia mérnök talált föl egy készüléket, mellyel a legteltebb és legsúlyosabb zabszemeket kiválaszthatjuk.

Ennél a gépnél rugalmas lábakon ferdén van elhelyezve egy asztal, melynél a ferdeség szabályozható. A széleken peremmel van ellátva. Ha a lejtésre merőlegesen rázzuk az asztalt, a kisebb fajsúlyú szemek lefelé, a nagyobbak fölfelé tartanak és ott a nyílásokon kihullanak.

Ennek a szerkezetnek különösen a két magvúságnál van nagy szerepe.
Azért vesszük igénybe a rozsnál is. A rozsnál ugyanis kétféle kétmagvúságot különböztethetünk meg: normális kétmagvúságot, amikor egy nagy telt szem mellett (ahhoz hozzánőve) egy csenevész kis üres szemet találunk. Az ilyen kétmagvú rozsot már a rendes osztályozásnál elválaszthatjuk. 

Azonban van a rozsnak még úgynevezett „bábásodása”, ahol a külső magburokban egy kisebb telt, ritkábban üres mag van; a belső és külső burok közti teret levegő tölti ki. Ezt a rendes rostálók a legjobb minőségűek közé választják, noha egyáltalán nem alkalmas vetőmagnak. Ennek az elkülönítésére egyedül a Cribleur alkalmas.

Hüvelyeseknek gabonától való elkülönítésére széltében alkalmazzák a csigatriőrt. Ennél függőleges tengely körül van négy csavarmenet, melyeken át legurul a garaton beöntött gabona és hüvelyes keverék. A kiválasztás röperő alapján történik és három osztályt ad.

Ezzel be is fejeztem azokat a tisztítógépeket, melyeket kisebb gazdáknál is használni lehet. Egypár még nem terjedt el eléggé (Kayser-féle centrifúg, Cribleur, csigatriőr), mert csak egy-két terménynél használható és ott is csak kisebb mennyiség kiválasztására.

De még így is kifizetődnek e tisztítógépek, mert sokkal több és jobb minőségű termést eredményeznek. Mivel ezek a gépek az általánosan használatos gabonarostáknál és triőröknél nagyobb kiadással járnák (bár munkájuk tökéletesebb), költségmegtakarítás szempontjából célszerű közösen beszerezni és fölváltva használni őket. Igy legalább az egy emberre eső költség alig tenne ki valamit.