Az önálló kézműiparosság egyik legégetőbb s legsürgősebb megoldásra váró problémája a kontárkérdés. A kézműiparosság siralmas helyzetének az igazságtalan adózáson kívül egyik legközvetlenebb okozója a kontáripar.

Ezen kérdés orvoslása céljából már évek óta Szövetségünk számtalan gyűlést tartott s állandóan napirenden tartja jelenleg is.

A kontárok minden iparágban előfordulnak és nagyon sok károkat okoznak a legális önálló iparosságnak. A férfi- és nőiszabó ipart, de különösen a nőiszabó ipart, a kontárok hada már a tönk szélére juttatta. Ez érthető, mert a kontárok semmiféle közterhek viselésében részt nem vesznek s ezáltal lényegesen olcsóbban dolgozhatnak, mint egy legális iparos, aki súlyos közterhek viselésére van kötelezve.

Ezen lehetetlen állapot megszüntetése céljából nagygyűlésre hívta össze a Szövetség férfi- és nőiszabó szakosztályát Müller Antal főtitkár a Cukor-u. elemi iskola tornatermébe, ahol a két szakosztály tagjai nagyon szép számban vettek részt.

Müller Antal főtitkár a kontárkérdést ismertetve, kifogásolta, hogy az egyes elöljárók az ipartörvény rendelkezéseinek ellenére képesítéssel nem rendelkezőknek is adnak képesítéshez kötött iparűzésre jogosító iparigazolványt.

A kontárságnak egy újabb neme is lábrakapott mostanában.
A Szövetséghez több panasz érkezett azirányban, hogy több posztókereskedő segédjei az ott megforduló vevőket %-os részesedés fejében bizonyos szabóiparosokhoz küldik és ezen iparosok csaknem mind nem önálló iparosok, hanem kontárok.