Hindenburg-láz Budapesten
Amikor ők Hindenburgért ujjongnak, mintha a derék tábornagy az ő szavazataiknak köszönhetné mult vasárnapi győzelmét, azt feleljük nekik: nincs hatalmasabb, verhetetlenebb, diadalmasabb Hindenburg, mint a demokrácia. Ha ők nem a becsületes, komor hazafinak tapsolnak, de a háborunak és a halálnak, mi háromszoros hurrát kiáltunk a békének, a munkának, az életnek. Németországban a frontkatonák szövetsége ünnepli a politikai romantikát, amelynek Hindenburg a Wotánja.
Nálunk a front mögötti katonák, akik legföljebb a királyi pincék borát, de soha puskaport nem szagoltak az ötéves háboruban, delirálnak a boldogságtól, hogy most talán ujra elkezdődik a véres tánc. Hindenburg győzelmére talán az elkopott, szúette gummibotokat kampóskeresztekre cserélik ki! Ezeréves a magyar kettőskereszt, soha kampó vagy horog nem éktelenítette, ez csak azok keresztjeit díszíti, akik a názáreti mártirhalálának szent szimbolumával a zavarosban akarnak halászni.
Anglia ellenőrzi Németország katonai erejét
London, május 3.
Az angol kormány uj katonai ellenőrzőbizottságot küld Németországba a német leszerelés ellenőrzésére.
Erősítik az olasz röpülőflottát
Rómából: Az olaszországi légiflotta ujjászervezése ujabb 900 millió lírát szavaztak meg. A jelenlegi olasz légiflotta létszáma a következő: 2400 tiszt, 4100 főnyi legénység, 25.029 segédmunkás.
Nincs kényszeregyezség a reakcióval
A reakció riadt, sárga arca mosolyra derül. A reakció eltékozolta minden erkölcsi tőkéjét, sehol hitelre nem talál és a városházi nagy leszámolás után csődöt kell jelentenie. A hitelezői: Budapest kifosztott, kiuzsorázott népe nem egyezkedik. Nem köt kényszeregyezséget a reakcióval! Ezt tudja a reakció és érzi a bukását, amely nemcsak Budapest, hanem az egész ország fölszabadulása. Nem taktikai eredmény: stratégiai győzelem. És a riadt, sárga arc, amelyet régi bünök emléke és a nagy reviziótól való didergés értelenít, napok óta, mintha bizakodó mosolyra derülne. Csufondáros, torz mosoly a reakció arcán? Már reménytelenül, hadállásait föladni készült, most ujra hinni és bízni kezd: nem önmagában, de a vele szemben álló front némely szárnyának gyöngeségében. Nem a derékhadban van a hiba.
A polgárság és munkásság százezrei megbonthatatlan egységben, türelmetlenül várják a májusvégi napot, amikor a döntő csata reggelén végén szavazni indulhatnak. Négy év óta repes a szivük ezért a napért: a fuldokló önfentartási ösztönének utolsó föllobbanásával érzik át az ügy halálos komolyságát. A hiba azokban van, akik elfelejtik, hogy minden egyéni sérelem szemernyi por az ügy Gaurisankárjához képest; akik, ahelyett, hogy halkan beszélnének, hangosan gondolkoznak: akik a rohamra készülő csapatok lelkesedését Cassandra-jóslatok borogatásaival hütik le; akik marxistábbak Marxnál, a katolikus centrum vezérénél: akiknek Peidl nem elég demokrata és Vázsonyi nem elég szocialista; akik szívvel és lélekkel liberálisok, de még a reakció fölötti diadallal sem tudnak megbarátkozni, ha azt nem a barátaik vívják ki; akiket mind e botlásaik dacára nagyrabecsülünk, mint kipróbált, bátor küzdőtársainkat, de tulbecsülni sohasem fogunk. A szabadelvüség vezérei között nem lehetnek olyan személyi ellentétek, amelyek szakadékokká mélyülnek ki. A reakció mosolya pedig éppen olyan hidegen hagyjon bennünket, mint ökölrázása és korbácssuhogtatása. Megállásra nincs időnk. Csak tovább, hátra sem nézve, döngő léptekkel, a győzelem felé.
Fascisták és szocialisták gyilkolják egymást Olaszországban
Róma, május 24.
A páduai kerület az elmult napokban véres eredmények színhelye volt. Boarában két szocialista munkás összetüzött két fascistával, akiknek egyikét tőrszurásokkal megölték, a másikat sulyosan megsebesítették. A vérengzés hire Adrigában ujabb tragikus eseményekhez vezetett. A fascisták azt követelték minden kereskedőtől, hogy a gyász jeléül csukják be üzletüket. A Chiaratti testvérek ezt megtagadták és amikor erre kényszeríteni akarták őket, egy fascistát agyonlőttek.
A rendőrség a két testvért letartóztatta és miközben az utcán végigkisérték őket, a fascisták az egyik Chiarattit agyonütötték.