|
Rövidek
Bethlen pártja - Noé bárkája Bródy Ernő volt az első szónok: A kormány behozta – ugymond a házszabályreviziót, a klotürt és arra hivatkozik, hogy klotür van egész Európában. Miért nem hivatkoznak erre a választójognál, hiszen titkos választójog is van Európában. Benedek János azt fejtegette, hogy Magyarország függetlenségéhez a demokrata diadalkapuján át vezet az ut. Pakots József azt mondotta, hogy Bethlen vakmerő, cinikus játékot folytat a választójog kérdésében, mert tudja, hogy reá és pártjára a titkos választójog politikai halált jelent.
Végül Vázsonyi Vilmos emelkedett szólásra.
Ezután Eckhardt Tibor a numerus claususról szólott és azt mondta, hogy nem politikai, hanem társadalmi vonatkozásban kivánja érvényesíteni. A mai fiatalság az egyetemeken pompás, fegyelmezett katonai szellemet és igazi nemzeti érzést honosított meg.
Ulain Ferenc beszédében a hercegprimással kezdett vitázni ama állítólagos antiszemitaellenes nyilatkozata miatt. Azután a szociáldemokrata pártban történt eseményekre tért át a szónok. Kár, hogy nincsenek itt a teremben a szociáldemokraták. Nagy örömöm telne benne, ha szemtől-szembe beszélnénk velük. Vajjon akkor is kizárták volna őket a pártból, ha bepiszkítottak volna egy oltári szentséget? A numerus claususról szólva, megállapítja, hogy ha ő zsidó volna, neki is fájna az és küzdene ellene minden lehető és lehetetlen eszközzel. Igaza van a zsidóságnak, amely követeli ezen törvény eltörlését. Csak az a kérdés, milyen szempontból van igaza? Minden igazság relativ. Nekünk is igazunk van, amikor a törvény föntartását követeljük.
Ulain ezután az ébredőpropaganda taktikájáról oktatta hallgatóságát. Szerinte a mérget, a gyülöltséget kell belevinni a mindennapi életbe. Az ellenfél mérgezett hazugságaival szemben ellenmérget kell használni. Nem a mi etikánk ugyan, de azt ajánlom, hogy a farizcus pofával rejtsük magunkba a mi igazi ébredőmeggyőződésünket. Mutassunk hamis arcot, csaljunk és csak a lelkünk mélyén őrizzük meg a bennünket élő tüzet. Ez a bárgyu, barbár törvény nem a magyarság szellemét tükrözi vissza, hanem annak a nemzetgyülésnek erköcsi és szellemi nívóját, amely visszaállította a derest, amely megretirált Héjjas Iván elől, amelynek hangja, lelkülete és céljai Magyarországot Albániával egy sorba állították a külföld előtt. Viszont szent igaz az is, hogy a numerus clausus soha napirendre nem kerülhetett volna, ha az országot nem alázza meg és nem tépi darabokra Trianon.
A nemzetgyülést, amely törvénybe iktatta ezt a hontalanitási törvényt, egy szerencsétlen, láz-betegen vergődő, méltatlanul eltiport ország muló közhangulata hozta össze. Tiltakozunk tehát az ellen, ha bármely oldalról is, a magyar nemzetet teszik felelőssé ezért a törvényért. Magyar szellemnek, magyar tradiciónak, magyar érzésnek éppen ugy nincs köze a numerus clausushoz, mint az, orgoványi, dunaföldvári, siófoki gaztettekhez. Egyébként a kormányzó többség soraiban megindult mozgalom is ezt az igazságot látszik bizonyítani. Az egységes pártban most ütközik össze az első és második nemzetgyűlés hangulata. Minden bornirtságnak leghatalmasabb ellenfele az idő... Szófiából táviratozzák: Parasztkommunista szökevények egy csoportja megtámadta a szerb-bolgár határtól 12 kilométernyire fekvő Godecs községet és kifosztotta az alprefektura épületét. Eközben két polgári egyén és egy csendőr meghalt, egy másik csendőr pedig sulyosan megsebesült. A hatóság hirtelen megszervezte az ellenállást és sikerült is a támadókat, körülzárni, miközben hatot közülük megöltek, ötöt pedig elfogtak. |