Zadravetz és Gömbös a Move vasárnapi közgyülésén

A Move vasárnap délelött a szabadkőmüvesek Podmaniczky-utcai palotájában országos közgyülést tartott. Alig száz főnyi hallgatóság előtt nyitotta meg a közgyülést Gömbös Gyula elnök. A karzaton elhelyezkedett egyetemi énekkar énekszámai után Zadravetz István tábori püspök mondott beszédet. Rémesen szép álmom volt az éjjel – mondotta.

– Este azon gondolkoztam, mit mondjak, milyen imával forduljak a tépett magyarok Istenéhez. Azt álmodtam, hogy körülöttünk borzalmas lángtengerben égett minden, bombák csapkodtak le mindenünnen és tüzlángtól nyaldosva állott egy zászló, amelyre rá volt irva: Move. Holnap lesz öt éve, hogy megszenteltem e zászlót, amely álmomban most megjelent. Lengett az öt év alatt a magyar közéletben tisztán, mocsoktalanul. És most a valóságban csüggedt magyarok lekonyult fővel járják az életet, kiapadt szemekkel bámulnak bele a bizonytalan jelenbe és a még bizonytalanabb jövőbe. A lelkek támadó ereje elvesztette fanatikus hitét. Ez a jelen valósága.

Kontra Aladár református és Kirchknopf Gusztáv evangélikus lelkészek imája után lelkes ováció közepette Gömbös Gyula emelkedett szólásra.

-A Move – mondotta- eredetileg tiszti alakulat volt. Szegeden határozták el, hogy a Move tagjainak sorában a polgári társadalom tagjai is helyet foglalhassanak. A Move volt a szellem, amely meginditotta a magyar reneszánszot és minden busuló magyar megtalálta benne vigasztalását.
Tudatosan csináltuk, hogy nem fényes, nem népes ez a közgyülés.

- A maga szürkeségében a magyar jelent ábrázolja. A Move megint mozgalmat indit, mint öt év előtt. A kifáradt magyarokat akarjuk meginditani a fönnálló szervezetek segitségével. Azért vagyunk, hogy a jelenből a jövőt kovácsoljuk. Nem azért vagyunk itt, hogy kivágott ruhákban, brilliánsokkal fölcicomázva hivalkodjunk, hanem hogy a régi magyar életet folytassuk a maga puritánságával. A trianoni szerződés miatt a tiszteknek ki kellett lépniök a Moveből. Ma tehát a nemzeti sport és testnevelés terén helyezkedünk el. A multban is azt mondtam és ma is azt tartom, hogy kávézó és teázó egyesületekre nincs szüksége ennek az országnak. Reggel, délben jajgatunk, este pedig cifra ruhába öltözve, a ledér hivalkodásnak élünk.

- Ki kell mondanunk bátran, hogy a mai magyarok és keresztények nem élnek olyan életet, amely méltó volna a régi tradiciókhoz. Nem vagyunk igazi magyarok. Testileg, lelkileg félrenevelt, degenerált korcsutódai vagyunk őseinknek. Sokan vannak köztünk, akik idegenek szövetségesei. Sokan vannak köztünk a sunyi módon megalázkodók. (Élénk helyeslés és taps.) Move, hozzád fordulunk és kérünk: megint inditsál, mert ha nem inditasz, meghal végképen a nemzet és a magyar egészen a kisebbség rabigájába görnyed. Dacára, hogy olyan kevesen vagyunk, mégis sokan vagyunk mi. Trianon elvette tőlünk a katonákat, Trianon vissza fogja hozni katonáinkat. A régi bajtársakhoz szólok, akiknek Trianon miatt ki kellett lépniök a hadsereg kötelékéből, jöjjenek vissza hozzánk és a mi zászlónk becsülettel fog lobogni.

Mándoky Sándor tábori ezredes-lelkész beszámolt a vidéki szervezkedésről és a jelentések megtétele után Gömbös mégegyszer fölszólalt. Azzal kezdte, hogy a Move szervezkedéséhez is pénz, pénz és pénz kell. Élesen támadta a sportegyesületekben kifejlődött professzionátus rendszert, amely szerinte megrontja az ifjuságot. Azután megtámadta a Levente-Egyesületet, amely a Move-re vetette ki hálóját és el akarja onnan csalogatni a kiképzett sportifjuságot.