Jókai gondolata – amerikai megvalósitásban

A pénz és szív örök problémája új környezetben
Jókai Mórnak egyik legpoétikusabb regénye, amit már élete alkonyán írt, az, amelynek címe azóta szállóige lett: Ahol a pénz nem Isten. Vannak helyek a világon, távol a köznapi élet tülekedésétől, ahol a pénz valóban nem Isten és vannak emberek, akiknek a szíve nem az aranybálvány, az örök Mammon felé húz. Vannak még idealisták, boldog emberek, akik fel tudnak szabadulni az arany, a vagyon a pénz lenyügöző varázsa alól és ezek világába visz el Jókai fantáziája bennünket.

Igaz ugyan, hogy Jókainak e regénye tulajdonképpen Orth Jánosnak, az oly tragikus végű, eltűnt és legendás hírűvé vált Habsburg főhercegnek a sorsát dolgozta fel regényében, de nemcsak a ranguktól megvált főhercegek, hanem más emberek is élnek olyan gondolatkörben, ahol nem a pénz és az arany dominál. Minden országról és minden népről elhisszük vaktában, hogy akadnak köztük nem materiális gondolkodású emberek, csak az amerikaiakról nehéz ezt elhinni.

Éppen ezért különös és érdekes a kontraszt, hogy most olyan film kerül a nagyközönség elé, amely Amerika földjén mutatja be az idealistákat. Az aranyért folyó harc diadalmas országában, az egész világ leggazdagabb földrészén is vannak még idealisták, leányok és férfiak, akik nem vakulnak el az arany csillogásától. Igaz, hogy ez a film, amelyet a Star filmgyár hoz ki pénteken a Kamarában, az amerikai művészek életébe visz be bennünket, de már az is változtat valamit az amerikai népről és társadalomról alkotott véleményünkön, hogy legalább a művészeik nem olyan kapzsiak, mint feltételeztük.

A film fő női szerepét Corinne Griffith játssza. Ez a művésznő ritkán szerepel filmen. Nem tartozik a lassankint már elcsépelt nevű, mindennapos amerikai művésznők közé, hanem azok közé, akiknek a neve ritkán jelenik meg a mozivásznon, de éppen ezzel teszik magukat értékesebbé és érdekesebbé. Corinne Griffith szépsége teljes mértékben érvényesül ezen a filmen, ahol a szépség veszi fel a küzdelmet az arany varázsával. A művésznő fenséges alakja, ragyogó szépsége és tökéletes játéka valóban megérteti a leghidegebb nézővel is, hogy ez az asszonyi tökéletesség valóban legyőzheti a pénz diadalmas erejét.

Jókai gondolatköre most minden magyar emberhez közel áll és az ő fantáziájának, az ő mesemondó és mesealkotó tehetségének legjobb, legszebb bizonyítéka ez a film, amelyet tőle és hazájától beláthatatlan messzeségben a film valóságába vittek át emberek, írók és művészek, akik ugyanazt érzik és látják, mint ő.
A művészregény főszereplői, mint említettük, amerikai müvészek.
A pénz nem Isten!
Művészregény 8 fejezetben:
A főszerepben: Corinne Griffith.

---

Négy testi-lelki jóbarát. – gazdag fiúk – dolgozott együtt egy pompás műteremben, Newyorkban. Festők, szobrászok voltak. Az egyik Louis Neville, akit becézve Kellynek hívnak, nagy festményen dolgozik, de nincs megelégedve, mert munkájához nem talál megfelelő modellt.
Wally West árvalány, egyedül áll a nagyváros forgatagában, támasz, munka nélkül. Elvetődik Kelly műtermébe, ahol alkalmazást talál. Kelly úgy bánik eleinte vele, mint a többi modellel, de csakhamar rájön, hogy a lány különb, mint a többi s a fiatalok szíve csakhamar egymásra talál. Kelly szülei, akik gőgös emberek, hallani sem akarnak a házasságról. Kelly nővére felkeresi Wallyt és szemébe vágja, hogy csak a bátyja pénzét akarja. Wally felháborodásában visszautasítja a vádat és még aznap megírja lemondólevelét Kellynek.

A fiatalok hosszu ideig nem találkoznak, amikor egy véletlen összehozza őket, de Wally most kitér Kelly útjából, pedig szereti, Kelly megtudja, miért szakított vele a lány s felháborodásában otthagyja családját, kik büszkeségükben fel akarták áldozni az ő boldogságát. Kelly apja belátja, milyen hibát követett el a fiatalok ellen és hozzá utazik, hogy jóvá tegye, amit még lehet. Éppen fia műtermében időzik, mikor beállít Wally. Valamikor régen, boldog szerelmük idején, ezt a napot tűzték ki esküvőjük napjául s Wally megesküdött, hogy betartja ígéretét, most tehát eljött, mert elhozta a szíve, A felhő elvonult életük egéről és boldogan lesznek egymásé azok, akik szerelemmel hirdetik:

A pénz nem Isten!