Az elmult héten a különböző válsághírekkel kapcsolatban többízben megírták a lapok, hogy nagyatádi Szabó István ismét a lemondás gondolatával foglalkozik, egyrészt az Eskütt-ügy elhuzódása miatt, másrészt a földreform végrehajtása körül észlelhető sulyos nehézségek következtében. Munkatársa a különböző, egymásnak sokszor ellentmondó híresztelések dolgában kérdést intézett nagyatádi Szabó Istvánhoz.
- Amióta a birói eljárás az Eskütt-ügyben megindult, mindenki láthatta, hogy kerültem ebben az ügyben az olyan nyilatkozatokat, amelyek az eljáráson kívül a pörre vonatkoznak.
És valóban kedvetlen vagyok, de kinek is lenne kedve hasonló helyzetben?
Fölajánlottam lemondásomat a miniszterelnöknek, mert az volt a meggyőződésem — és ez a hitem ma is - , hogy vádaskodásokkal szemben nem állhatok mint miniszter a bíróság elé.
Mint magánember akartam a független bíró elé lépni és megvédeni a becsületemet, hogy ne feszélyezzen semmi, ne akadályozzon a pör során az a körülmény, hogy aktív miniszter vagyok. A miniszterelnök az én fölfogásommal szembehelyezte saját súlyos politikai érveit és ezáltal eltérítette eredeti szándékomtól.
Azonban annak idején is a leghatározottabban hangoztattam azt a fölfogásomat és óhajtásomat, hogy ezt az ügyet sürgősen be kell fejezni, ezt a tárgyalást nem lehet, nem szabad huzni-halasztani, mert itt nem maradhat még hónapokig sem homályban az igazság. Ha egyszerü magánember volnék és nem aktív politikus és a kormány tagja, akkor sem volna lehetséges évekig ilyen vádaskodást tisztázatlanul, megtorlatlanul hagyni. Sokszorosan súlyos helyzetet teremt ilyen tisztázatlanság egy miniszterre nézve, ha ilyen körülmények között kell végeznie kormányzati teendőit. A miniszterelnök előtt hangoztatott álláspontom egyáltalában nem változott.
Ragaszkodom ahhoz a kívánságomhoz, hogy ezt az ügyet sürgősen fejezzük be. Tudatában vagyok annak, hogy Eskütt elmeállapotának megvizsgálását nem siettethetem, senki sem avatkozhatik birói funkciókba, és a bírósági közegek — mint amilyenek. az orvosszakértők —munkáját irányítani, gyorsítani nem tehet. De meg kell mondanom, hogy ez az ügy már- annyi kinos helyzetet teremtett számomra, hogy sürgősen szeretnék már a biróí ítélethez érni.
Arra a kérdésre, hogy a parlamentben óhajt-e nyilatkozni az Eskütt-ügyről, nagyatádi Szabó igy felelt:
— Én nem szándékozom az ügyet a nemzetgyűlés elé vinni. Természetes azonban, hogy ha bármely oldalról valamilyen formában szőnyegre kerülne a dolog, nem fogok elzárkózni.