Váljunk el - „lelépés” mellett

Óriási arányban növekednek a válások – Milliós lelépési díjat fizetnek a válni készülő férjek – Rossz konjukturája van a házasságoknak – Ismét a fixfizetésű hivatalnokok a jó partik

A napokban egy nőismerősömmel találkoztam a Váci-utcában a IV. kerületi elöljáróság táján. Kölcsönösen örvendtünk a találkozásnak. Nőismerősömnek különös oka volt rá. Keresett valakit, akitől tanácsot kérhet. Rendelkezésére álltam. Rövid, szaggatott mondatokban ezeket mondta:

- Két évvel ezelőtt mentem férjhez. Az uram bankos, akinek nagyszerű üzletei voltak. Ma szegények vagyunk. Elhatároztuk, hogy elválunk. A lakás az enyém marad s férjem fizet nekem 20 millió lelépési díjat (így mondta, talán szokásból.) Most szereztem be az anyakönyvi hivatalban az iratokat… itt a beleegyezésem… megyek az ügyvédemhez…mit gondol, elég nekem 20 millió…

Természetesen nem tudtam tanácsot adni, de érdekelt, amit mondott. Arról hallottam, hogy lakásból kiköltöznek lelépésért, de házassági válást ebben a formában nem ismertem. Ez új dolog és tipikusan pesti… A gondolat is rávall Pestre. Minden lehetséges. Hogy egy eset már van, bizonyára nem áll egyedül.

A dolog most már érdekelt s elhatároztam, hogy utánajárok.

Divatos megoldás

Szakértőt kerestem. Házassági, vagy helyesebben válási specialistát. Van néhány ügyvéd barátom, köztük egy páran, akiknek klienturája a rossz házastársakból kerül ki. Berontottam és rögtön mellének szegeztem a kérdést:
- Igaz-e? s mindjárt elmondtam az esetet.
Az ügyvéd nevetett.
- Most jössz ilyennel hozzám, mikor már mindenki lelépés mellett válik.
- No de mi ez? – kérdeztem. Végre is ez szokatlan.
Ő magyarázott:
- A mai modern asszonyok – hála az egykori tőzsdei konjukturának – tanultak. A férj még ha bírói ítélettel is kötelezett, rendszerint nem fizetett. Egy időn túl bizonyára nem fizetett. Az asszonyok ebből tanultak s most előre fizettetnek, előre megalkusznak. Ha megkapják a pénzt, bejelentik, hogy a válásba beleegyeznek.

10 milliótól feljebb


- És mennyi a „lelépési” díj? – érdeklődtem.
- Egyéni dolog. Legtöbbször arany alapon történik, mert ezt szeretik a nők. Egyébként 10 milliótól felfelé megy a skála. Van egy esetem, ahol 50 millió a differencia. A nő 300 milliót kér, a férj negyedmilliárdot ajánl. Meg fognak egyezni.

Rossz konjuktura

Újabb szakértőt kerestem. Ellátogattam egyik előkelő pesti házasságközvetítő irodába. Más alkalommal elárulom mit tapasztaltam e helyen. Válásokkal nem foglalkoznak. Ők csak összehoznak.
A főnök úr az első pillanatban, mikor még kliensnek gondol, mosolyogva fogad, mikor elárulom magam és érdeklődésem, bosszankodik, de nem árulja el.
- Ezekről mi nem tudunk, kérem szépen – mondja. Tetszik tudni, mi nem vagyunk e téren tájékozva. Mi éppen az ellenkezőjével foglalkozunk. De bizonyos, hogy ma ez is nehéz kenyér.
- Rossz konjukturája van kérem, a házasságoknak. Tetszik tudni, nincs pénz. Soha nem elég a hozomány. Ma jobb keresetük van az asszonyoknak . Tetszik tudni, ott rendesen lakás, bútor van. Oda csak be kell költözni. Lánynak nehéz ma férjhez menni. A lakás…- mondja sokat jelentően. A hozomány rámegy a lakásra.

A fix fizetések hajnala


- Mégis kik nősülnek?
- Nagyon kevesen. Ma sokba kerül minden. És nincs pénz.
- Mégis?
- Mondhatom, érdekes fordulatállott be. Hónapokkal ezelőtt minden apa lánya hozmányát bankárnál, tőzsdésnél akarta kamatoztatni. A legjobb parthiek voltak, de mindannyiszor kikötötték, hogy a férjjelölt csak tőzsdés lehet. – Ma már vége. A tőzsdés nem kell senkinek. Ma hivatalnokhoz akarja adni minden apa a lányát. Kérem, fix fizetés, nyugdíj….sokat jelent. Elég volt. Már mindent tudtam, amire kíváncsi voltam. És legfőképpen megtudtam, hogy a válás feltétele a modern Budapesten nem a „félrelépés”, hanem a „lelépés”. Ennyivel is gazdagabbak lettünk ebben a szanált szegény világban.