Befejeződtek az olimpiai birkózóversenyek.
Keresztes második, Banó harmadik, Tasnády, Radvány és Matura ötödik, Varga dr. hatodik helyre került. A pártos és hozzá nem értő zsűri diadala. – A Keresztes-mérkőzés után parázs botrány kerekedett. – Az égbekiáltó igazságtalanságon végsőkig elkeseredett magyar kolónia a közönséggel együtt percekig tüntetett a zsűri ellen. – Csak a rendőrség közbelépése vetett véget a botránynak.
A légsúlyban
Magyar Ármin és Tasnádi József képviselték a magyar birkózó sportot. Magyarnak van Maren holland bajnok ellen, különösen pedig Tasnádinak Hansson (svéd ) ellen győzelme szinte magával ragadta a nézőket. Előbbi négy, utóbbi pedig hat győzelem után esett ki a további mérkőzésekből.
Tasnádi végeredményben ötödik helyre került. Első Pütsepp (észt), második Allors (finn), harmadik Ikonen (finn), negyedik Hansson (svéd), ötödik Tasnádi (magyar), hatodik Herschmann (osztrák)
Igazság szerint Tasnádinak és Magyarnak második-harmadik helyen kellett volna végezniük.
A pehelysúlyban
Németh Jenő és Radvány Ödön voltak a reprezentánsaink.
Németh-tel hamar végzett a zsűri és már első két mérkőzésén lepontozták, bár mindkét esetben fölényes munkát produkált. Így azután a szorgalmas fiú a továbbiakban csak a néző szerepét tölthette be.
Radvány a fogyasztástól kimerülve és életerőtlenedve első mérkőzését elvesztette. Másnap azonban erőre kapván, már a régi Radvány volt. A legragyogóbb napjaira emlékeztető csodás technikájával győzelmet győzelem után aratott, sőt régi nagy ellenfelét, Svenssent (svéd) is legyőzte. A döntő mérkőzésekben azonban Malmberg ellen lepontozták.
Radványt csoportjában szintén ötödik helyre tették; olimpiai bajnok Antilla (finn) lett, második Tojvola (finn), harmadik Nord (norvég), negyedik Malmberg (svéd), ötödik Radvány (magyar), hatodik Svensson (svéd).
Igazságos ítélkezés esetén Radványnak meg kellett volna nyernie súlycsoportját, olyan technikai fölényben volt ellenfeleivel szemben.
A könnyűsúlyban
Matura Mihályt és Keresztes Lajost küldtük a porondra.
Matura jóval itthoni formáján alul szerepelt, bár igazságtalanul ütötték el mindkét mérkőzésén a győzelemtől. Bizonyára az volt a hibája, hogy kevés nemzetközi versenyen szerepelvén, nem volt meg a kellő rutinja és hiányzott nála az az iniciatíva, ami a mai birkózó versenyzők érvényesülésének legfőbb kelléke.
Annál nagyobb dicséretet érdemel Keresztes, aki betegsége folytán úgyszólván az utóbbi időkben alig trenírozott, és ehhez képest itthon eredményeket sem ért el. Keresztes odakint régi nagyszerű formáját visszanyervén, az olimpiász hősévé lett.
Az ő második helyezése nem kisebb értékű annál a legendás küzdelem után elért helyezésnél, amelyet Varga Béla 1912-ben Stockholmban elért. Akkor az egész művelt világ Varga nevétől volt hangos. Most az összes lapok csak Keresztest emlegetik Párisban.
Keresztesnek Freemannal szemben való lepontozása a verseny legnagyobb botránya volt. Keresztes már többször kritikus helyzetbe hozta Freemannt s állandó fölényben dolgozván vele szemben, nem lehetett kétes győzelme. A "zsűri", amelyben az "északi blokk" többségben volt, mégis arcpirulás nélkül pontozta le.
Végeredményben első Freemann (finn) lett, második Keresztes (magyar), harmadik Westerland (finn) negyedik Kussmete, ötödik Matura (magyar) A két magyarnak reálisan első és harmadik helyen kellett volna végeznie.
A nagyközépsúlyban
Dömény István és Varga Béla dr. képviselték a magyar színeket. Döménytől többet várt a magyar közönség, mit amit nyújtott, azonban mentségéül szolgáljon a versenyen szerzett sérülése.
Varga Béla minden tekintetben az a klasszikus, kiemelkedő nagy birkózó volt Párisban is, aki mint ilyen véste be nevét a magyar birkózás évkönyvébe és a közönség szívébe. A finn Wickström és a legjobb svéd birkózó Westergreen győzték csak le, de ezeknek a kétes értékű győzelmeivel szemben állnak Varga egymásután ragyogó győzelmei.
A nagyközépsúly olimpiai bajnoka a hivatalos eredmény szerint Westergreen (svéd), második Svensson (svéd), harmadik Pellinen (finn), negyedik Hrahim, ötödik Vilkström (finn) hatodik Varga Béla (magyar) Teljesen önkényes, jogosulatlan pontozás hozta ezt az eredményt.
A nehézsúlyban
Szelky Ottó és Badó Rajmund voltak a reprezentánsaink.
Szelkit hamar kikészítette a zsűri (de egy győzelmet aratott), míg Badó pompásan verekedett egészen végig s ha nem kellett volna egy franciát behozni, vagy első, vagy második lett volna. A francia világbajnok hústömegről különben máris kisült, hogy cirkuszi birkózó s máris óvás alatt áll s így, ha hely adnak az óvásnak, Badó második helyre kerül.
Persze sok függ még attól, hogy sikerül-e elég bizonyítékot találniok a finneknek (mert ők dolgoznak az óvás körül) Jelenleg Deglane (francia) a világbajnok, második Rosenquist (finn), harmadik Badó (magyar), negyedik Larsen (dán)
Így ért véget a birkózás "botrányolimpiásza", amelynek pontozási rendszere után vissza kell térni az egyedül reális "két vállra terítés" rendszeréhez, - legalább is az olimpiászokon.
